LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kovács Győzőné: A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában. • 1988. [LSZ 1988/2. 50-58. p.]

valószínűleg a „Magyarország története 1918—1975" tantárgy ismeretkörébe tartozó témát is. A hallgatóság egy része él is a lehetőséggel. A szakdolgozati feldolgozásra ajánlott témák megadásánál elsősorban az vezet, hogy feldolgozásuk elősegítse a hallgatók jövendő pedagógus hivatásával kapcsolatos értelmiségi funkciók teljesítését, részvételüket a helytörténeti, honismereti munkában, közreműködésüket a helyi közéletben. Ehhez hozzátartozik lakóhelyük, munkahelyük hagyományainak megismerése. Ezt kívánták elősegíteni a tudományos szocializmus és a magyar munkásmozgalom története tantárgyak az utóbbi 5 évben szakdolgozati feldolgozásra javasolt témái, amelyek a következők: — Egy munkásegylet (szakegylet, segélyegylet, művelődési egylet: olvasókör, dalkör, színjátszókör, sportkör stb.) létrejötte és tevékenysége. — A szocialista szervezkedés kezdetei, a szociáldemokrata párt megalakulása egy helységben. — A keresztényszocializmus tevékenysége a munkásság megnyeréséért. — A szociáldemokrácia és a keresztényszocializmus harca a munkásságért. — A Magyar Tanácsköztársaság oktatáspolitikája egy helységben. — A munkásmozgalom egy jelentős helyi személyiségének életútja, politikai pályája. — A munkásmozgalom egy fontos helyi eseményének előzményei, lefolyása, következményei és jelentősége. — Az 1945-ös földosztás szükségessége, lefolyása, következményei és problémái egy helységben. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése egy helységben. A feldolgozásra javasolt témák közül — valószínűleg évfordulós aktualitásuk miatt — az 1945-ös földosztás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a legnépszerűbb. Az ajánlott témák nagy részének — gazdag levéltári forrásaik ellenére — még nem akadt gazdájuk. E témák mindegyike feltételezi az elmélyült levéltári kutatást, a szakdolgozat alapját és gerincét levéltári dokumentumok kell hogy képezzék. Az említett témákban készült szakdolgozatok megfeleltek a kívánalmaknak és főként levéltári iratokra támaszkodtak. b) A hallgató egyéni, önálló kutatómunkáját feltételezi a tudományos szocializmushoz és a történeti tantárgyhoz kapcsolódó tudományos diákköri (a továbbiakban TDK) munka is. Tantárgyaink oktatási céljából következik az a törekvésünk, hogy mind a múlt eseményeinek, mind az egyes társadalmi törvényszerűségeknek megismerése a jelen megértését a társadalmi jelenünkben való politikai eligazodást szolgálják. Ez a hallgatók érdeklődését elsősorban a jelen felé fordítja, illetve a jelent közvetlenül megelőző közelmúlt felé orientálja. Éppen ezért a TDK-zók is szívesebben dolgoznak mai, vagy mai viszonyainkhoz közvetlenül vezető kérdéseken. Az utóbbi időben, évfordulós aktualitása miatt is, a népi demokratikus forradalom kérdései, aktuális évfordulós eseményei: a felszabadulás, a földosztás, a népi szervek tevékenysége, a választások és a mezőgazdaság szocialista átszervezése állnak az érdeklődés középpontjában. A TDK-munka sajátos tendenciát mutat, eltérően az elvárt, összehangolt csoportmunkától, éppen az eredményességre való törekvés miatt, pl. azért, hogy országos bemutatásra kerülhessen a dolgozat, nagyobb népszerűségnek örvend az önálló, egyedül teljességre törekvő, kutató és feldolgozó munka. Érthetővé teszi ezt a hároméves főiskola rövid kifutási ideje, ami nem kedvez a csoportmunka kiteljesedésének. Az utóbbi évek egyik sikeres, 1984-ben Gödöllőn országos bemutatásra került TDK-dolgozata: „Az 1945-ös földosztás szükségessége, lefolyása, eredményei és problémái a Győr megyei Téten" szintén önálló levéltári kutatómunkán alapult. 54