LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kovács Győzőné: A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában. • 1988. [LSZ 1988/2. 50-58. p.]

elmélet, a forradalmak különböző típusainak összefoglalására, illetve a magyar munkásmozgalom történetét tárgyaló 10 hetes félév 7. vagy 8. hetében, az addig feldolgozott témák összefoglalására kerül sor. Ez a foglalkozás egyúttal az összefoglalandó témák ismereteinek rendszerezését és gyakorlását is szolgálja. Ugyanakkor a módszer sajátossága folytán — mivel már korábban megszerzett ismeretekhez keresünk jellemző dokumentumokat — ezek alkalmazását is magában foglalja. Mindez elősegíti az ismeretek megszilárdulását, elmélyülését. A módszer e formájának komplexitását, teljességét és hatékonyságát tekintve, előkészítéséről, megszervezéséről és lefolyásáról részletesen külön is szólok. A levéltári dokumentumokkal való közvetlen munka másik formája a hallgatók egyéni levéltári látogatása és egyéni kutatásaik hasznosítása. 1. Az egyéni levéltári kutatásnak a tanulmányi munkában való közös hasznosítása. a) Ennek egyik lehetősége az oktató megbízásából történő iratgyűjtés másolat formájában tanulócsoportos foglalkozásra. Ilyen megbízás például a dualizmus korából a helyi munkásság osztállyá szerveződésére vonatkozó iratok gyűjtése. A korszak dokumentumait egyénileg kutatva, tanulmányozva, a munkaszervezetek, szakegyletek, kultúregyletek, olvasókörök, dalkörök, színjátszókörök, sportkörök létrejöttére, tevékenységére vonatkozó iratokat keresnek és gyűjtik össze. A másolatok mint oktatási segédanyag kerülnek a könyvtár leltárába. Témánként, szempontok szerint csoportosítva, iratgyűjtőkben rakják le és őrzik meg valamennyit. b) A tanulmányi munka egyéni kutatással történő segítésének másik formája a megadott témához való adatgyűjtés. Erről, mint a dokumentumok közvetett felhasználásának egy formájáról már szóltunk. Itt felkutatásuk és közös felhasználásuk szempontjából vizsgáljuk őket. A jegyzetekben szerepel a levéltári jelzet, az annotáció és a tényanyag. Tényanyagot gyűjtenek pl. a Magyar Tanácsköztársaság politikai, gazdasági-szociális és kulturális intézkedéseinek helyi megvalósulására, a népi demokratikus forradalom helyi szerveire, a népi demokratikus forradalmi folyamat főbb helyi eseményeire, mint a földosztás, a választások 1945, 1947, a Baloldali Blokk, a stabilizáció, az államosítások stb. A felkutatott források a téma feldolgozása során, az adott probléma exponálásakor mutathatók be, amikor az összegyűjtött adatokat is felhasználva, általánosítjuk a téma lényegi vonásait. A kutatás helyét, egyéni kutatás esetében, nem kötjük a helyi megyei levéltárhoz. Amennyiben a hallgatónak alkalmasabb, kutathat, összegyűjtheti a szükséges iratokat, adatokat az illetősége szerinti megyei levéltárban is. Az ilyen jellegű tevékenység hallgatói közreműködés a kiscsoportos foglalkozás sikeressé tétele érdekében többnyire, de nem kizárólag, a TDK-munkában részt vevők munkaformája és a tantárgy, illetve a téma iránti fokozott érdeklődésük megnyilvánulása. Őket azonban az esetek kis részében „megfertőzi a kutatási szenvedély" és a későbbiekben is —• különféle helytörténeti feldolgozások, pályamunkák, esetleg további diplomamunkák kapcsán — találkozhatunk velük a levéltárak kutatóasztalainál. 2. A hallgatók levéltári kutatásai az egyéni tanulmányi feladataik, kötelezettségeik teljesítését is szolgálják. a) Ezek közül a legfontosabb a főiskolai tanulmányokhoz tartozó diplomamunka, a szakdolgozat elkészítése. Mivel a marxizmus tudományágai a tanítóképzés szerves részét alkotják, hallgatóink a diplomamunkához vállalhatnak a marxizmus—leninizmus tantárgyaihoz kapcsolódó, tehát a tudományos szocializmus és a magyar munkásmozgalom történetének, illetve a továbbiakban 53