LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Wirth Zsuzsanna: Iskola és levéltár: így történik a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. • 1986. [LSZ 1986/1. 37-41. p.]

a 20-as években mennyi és milyen birtokot vettek igénybe lakóhelyünkön. Ennek az adatait rá kell vetíteni arra a kataszteri térképre, amelynek negaltívját ugyancsak a levéltárban készíttettük. Innen megállapítható, hogy milyen fekvésű és minőségű földeket vettek igénybe és osztottak szét nálunk. Érdemes összevetni az így nyert adatokat, következtetéseket azzal, amit a helyi sajtó írt a földreformról. (Forráskritika!) A felszabadulás utáni helyzetről a következő irattípusokat kell kiválasztani ahhoz, hogy a megfelelő forráselemzést elvégezhessük: 1. Egy kérdőívet, amit a földigénylők töltöttek ki. Ennek a segítségével azt állapíthatjuk meg, hogy milyen elvárásoknak kellett megfelelni ahhoz, hogy valaki földet kaphasson Körmenden. 2. Egy kimutatást a földreform végrehajtásáról. Olyan összesítést kell keresni, amit a megyei szervek jelentettek a földreform állásáról, végrehajtásáról, eredményeiről. így megismerhető az igénybe vett terület nagysága, a földalap forrása. Megtudjuk az igénylők, illetve az igényjogosultak számát. Megállapítható a kiosztott parcellák nagysága is. Elegendő számú másolat van iskolánkban már ahhoz is, hogy a reformkor és szabadságharc, valamint a Tanácsköztársaság témakörének tárgyalása során is lehetőséget nyújtsunk a tanulóknak a helytörténeti kutatásra, forráselemzésre. Igaz, ez a kutatás „irányított", ismerjük azt az eredményt, aminek a bizonyítását a tanulóktól is várjuk, viszont csak ezen a módon valósítható meg a fakultációs történelemtanításnak a cikk elején ismertetett feladata. Ezt pedig egyedül a történelemtanár képtelen lenne megoldani, célját csakis a levéltárosok együttműködésével közelítheti meg. A levéltárnak az iskolai munkához adott önzetlen segítségét példázza az is, hogy eddig két olyan kiállítás volt városunkban, amiben levéltári forrásokat mutattunk be. Az első 1984. március 15-én a „Forradalmi Ifjúsági Napok" egyik rendezvényeként nyílt meg. A „Három tavasz városunkban" címen 60 db levéltári dokumentum másolatát mutattuk be. A szerkesztés munkájába besegítettek a tanulók is, ők csoportosították, válogatták a már meglevő anyagot, illetve tettek javaslatot arra, hogy milyen típusú forrásokkal kellene még kiegészíteni a válogatást. A bemutató után az így gyarapodott anyag visszakerült a történelemszertárba. Az első kiállítás sikerén felbuzdulva született meg azután a terv, hogy mivel Körmenden még soha nem állították ki a mezőváros történetét bemutató eredeti dokumentumokat, rendezzünk egy nagyobb szabású kiállítást is. Az iskola biztosította azokat a külső feltételeket, amit a kérés megismerése után a Vas Megyei Levéltár igazgatónője közölt velünk. A „szerkesztésben" ismét részt vettek a tanulók is. Ismereteik alapján ők jelölték meg, hogy milyen típusú iratokat válogassunk. A közös munka eredményeként az alábbi csoportosítást készítettük el: 1. Oklevelek: az Országos Levéltártól fényképmásolat formájában megkaptuk a város 3 legrégibb privilégiumlevelét. Három későbbi oklevél pedig eredetiben szerepelt. Kettő díszes kivitelezésű, uralkodótól származó, épen maradt pecséttel. A harmadik a földesúr hajdúkiváltságot biztosító privilégiuma volt. 2. A mezővárosi tanács működését bemutató iratok szemléltették a helyi Önkormányzati szerv sokrétű feladatát. (Peres anyag, végrendelet, hozománylevél, adás-vételi szerződés, vagyonmegosztás és fizetési lista került a tárlóba.) 3. A XIX, század második feléből való úrbéres iratok a jobbágyfelszabadítás helyi történetét mutatták be. 4. Á főszolgabírói hivatal aktái már a XX. századba vitték át a szemlélődőt. Többek között láthattunk jelentést a munkásmozgalomról, gyáralapítási kérelmet, a városrendezési terv elutasításáról való határozatot. 55