LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - A közművelődésről. Indoklás. • 1976.10.26 [1976:V. tv.]

velődési intézményeket, közösségekbe szerveződve, iskolai és iskolán kívüli keretek között igyekezett megszerezni a társadalom átalakításához és az ország újjáépítéséhez szükséges tudást, s megteremtette az új népi értelmiség nevelésének lehetőségét is. A születő szocialista társadalom — a gazdasági és politikai nehézségek ellenére — létrehozta a tömegek művelődésének legfontosabb alapintézményeit, államosította az iskolákat, a kulturális intézményeket, kiépítette a közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok országos hálózatát, s a kultúra terjesztésének valamennyi eszközét a szocialista célok szolgálatába állította. Napjainkra ezek az intézmények, a közművelődés eszközei és formái megsokasodtak, egyre sokoldalúbb, minőségében, tartalmában is gazdagabb lehetőséget nyújtanak az állampolgároknak. A tömegtájékoztatási eszközök, s különösen a televízió általánossá válásával a közművelődés eszközei jelentősen gyarapodtak. Az elmúlt két évtizedben minőségi fejlődés ment végbe a közművelődésben. Változott a műveltség tartalma és jellege a politikai, a gazdasági és a tudományos-technikai fejlődésnek megfelelően. A közízlésből fokozatosan kiszorulnak a felszabadulás előtti Magyarország polgári ízlésének legrosszabb elemei, az ízlésben, az életformában, a szokásokban gyarapodtak a szocialista vonások. A kultúra egészséges fejlődésének még meglevő, vagy újonnan kialakuló gátjai azonban szükségessé teszik a közművelődési munka tudatosabb és egységesebb fejlesztését. A művelődés fejlesztése a szocialista társadalomban szükségszerű. Fejlődtek és fejlődnek az igények is, amelyek a magasabb szintű közművelődési tevékenység kialakítását sürgetik. Ugyanakkor vannak olyan rétegek, amelyek hátrányos helyzetük miatt, a rendelkezésre álló lehetőségekkel sem tudnak élni. Feladatunk tehát, hogy e rétegek körében széles körű társadalmi összefogással, korszerű módszerekkel és eszközökkel fejlesszük a művelődési igényeket, tegyük általánossá a műveltséget. A szocialista termelési mód és a szocialista demokrácia fejlődése nem nélkülözheti a művelt, magas fokú politikai- és munkakultúrával rendelkező állampolgárok sokaságát. A közösségi társadalom művelt emberek, sokoldalúan fejlett személyiségek és közösségeik tudatos munkáját és közéleti tevékenységét igényli. Ezt csak az egész nép folyamatos művelődése és a kultúra létrehozásában való részvétele útján lehet elérni. A fejlett szocialista társadalom építése tehát a közművelődés folyamatos és sokirányú fejlesztését, a közízlés, a közgondolkodás formálását követeli. 2. A közművelődésről szóló törvényjavaslat ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja. Támaszkodva a népművelés eredményeire, de annak korszerűtlenné vált elemeit megszüntetve, a teljes közösség folyamatos és aktív művelődését kívánja elősegíteni. Ez minden állampolgár érdeke, egyúttal közösségi érdek, az egész társadalom ügye, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Ezért a közművelődésben való részvétel az állampolgárnak önmaga és a társadalom iránti kötelessége, a politikai és a munkahelyi vezetőnek pedig a közművelődés támogatása tisztségéből eredő kötelessége. A közművelődés fejlesztését csak tervszerű állami tevékenységgel és széles körű társadalmi öszszefogással lehet megvalósítani. Fejlesztésében tehát minden állami szervnek, munkahelynek és lakókörzetnek, valamennyi társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek feladata van. Különösen nagy jelentőségű e munkában az oktatásinevelési intézmények és a közművelődést szolgáló valamennyi intézmény együttműködése, összehangolt tevékenysége. Mindez szükségessé teszi a közművelődés egészét átfogó magas szintű jogi szabályozás megalkotását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat figyelembe veszi a közművelődésben eddig elért eredményeket, a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokat, a közművelődési tevékenység jellegét, támaszkodik a hatályos jogszabályokra és rendelkezéseiket elvi szinten általánosítja. A törvényjavaslat meghatározza a közművelődés célját és intézményrendszerét, az átfogó feladatokat és megvalósításuk legfőbb feltételeit; megszabja a tevékenység legáltalánosabb kereteit, s annak egységes elveit; jellegét tekintve, általános tartalmú törvénytervezet. 3. A törvényjavaslat: I. fejezete „Általános rendelkezések" cím alatt a törvény célját, a közművelődési tevékenység alapelveit és az általános közművelődési feladatokat határozza meg. II. fejezete „A közművelődési feladatok megvalósítása" cím alatt az állam, a tanácsok, a lakóhelyek és a munkahelyek, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek, továbbá az oktatási-nevelési intézmények és a közművelődést szolgáló intézmények feladatait állapítja meg. III. fejezete „A közművelődés irányítása és feltételei" cím alatt szabályozza a közművelődés irányítását, személyi és anyagi feltételeinek megteremtését. IV. fejezete a hatályba lépésről és a végrehajtásra vonatkozó felhatalmazásról rendelkezik. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet Általános rendelkezések (1—11. §.) 1. A törvényjavaslat 1—10. §-ai foglalják össze a törvény célját és a közművelődési tevékenység alapelveit. A célok és az alapelvek a fejlett szocialista társadalom építése és az állam-