LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - A közművelődésről. Indoklás. • 1976.10.26 [1976:V. tv.]

polgárok, illetve közösségeik műveltsége között meglevő összefüggést fejezik ki. A közművelődést tehát, mint a társadalmi élet egyik fontos területét, a fejlett szocialista társadalom építéséből adódó politikai és termelési feladatok, valamint az ezektől elválaszthatatlan állampolgári igények határozzák meg. 2. Különösen fontos szerepe van a közművelődésnek a szocialista demokrácia fejlesztésében, a termelés, a munka és az életmód tudati és magatartásbeli feltételeinek megteremtésében. Elsősorban a politikai műveltség és a munkakultúra széles körű fejlesztése a meghatározó. A műveltség e két összetevője azonban kölcsönhatásban van az általános műveltség egészével, annak valamennyi elemével. A közművelődésnek így ki kell terjednie a személyiség egészére és minden állampolgárra. Az állampolgárok és közösségeik kezdeményezése, cselekvő részvételük társadalmunk demokratizmusa fejlesztésében nem nélkülözhető. Ennek hatékony eszköze a kultúra demokratizálása. A közművelődésben ezért különös gondossággal kell kezelni a munkásság és a szövetkezeti parasztság művelődését, továbbá a szocialista jövő érdekében az ifjúság művelődésének fejlesztését. Alapelvként fogalmazódik meg a szociális és a települési viszonyokból adódó művelődési egyenlőtlenségek és hátrányok fokozatos felszámolása is. 3. A szocialista hazafiság és internacionalizmus erősítése a közművelődési tevékenység fontos célja. Ezért támogatni kell azoknak a kulturális értékeknek és népi-nemzeti hagyományoknak az ápolását és terjesztését, amelyek a szocialista hazafiság érzését és tudatosítását, a történelmi műveltséget erősítik, s amelyek hozzájárulnak népünk és más népek kulturális értékeinek kölcsönös megismeréséhez. A hazánkban élő nemzetiségek részére, a szocialista nemzetiségi politika alapelveinek megfelelően, biztosítani kell a művelődési lehetőségeket, anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájuk ápolását, és továbbra is elő kell segíteni, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a környező országokkal való kapcsolataink elmélyítéséhez. 4. A közművelődés — más társadalmi tevékenységektől eltérően —• szerteágazó, sokrétű tevékenység és ilyen intézményrendszer útján valósul meg; csak tervszerűen és összehangoltan lehet a kor követelményeinek megfelelő színvonalon végezni. Ezért a törvényjavaslat alapelvként rögzíti a közművelődésben közreműködő állami és társadalmi szervek, a munkahelyi, a lakóhelyi és a családi közösségek, valamint az intézmények egymásra épülő, tervszerű tevékenységét. Az általános közművelődési feladatok (11. §) a törvényjavaslat alapelveiből következnek; emellett a közművelődési tevékenységet irányító és szolgáló intézményrendszer egészére vonatkozó, és végül valamennyi állampolgárt érintő követelmények. Az általános közművelődési feladatokban a javaslat a közművelődési tevékenység tudat-tartalmát fogalmazza meg. Ez a tartalom felöleli a művelődési igények, az általános műveltség, a szocialista világnézet, az életmód, a politikai műveltség, a munkakultúra fejlesztésének feladatát, valamint a szabadidő kulturált hasznosítását és az állampolgárok kulturális alkotóképessége kibontakoztatásának segítését a közművelődés eszközeivel. II. fejezet A közművelődési feladatok megvalósítása (12—28. §.) 1. törvényjavaslat 12—28. §-aiban — figyelemmel a közművelődés sokágú folyamatára és intézményrendszerére — a résztvevő szervezetek sajátosságaiknak megfelelő kötelezettségeit szabja meg. A célok és feladatok megvalósításának eszközrendszerét foglalja össze, támaszkodik a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseire, azokat elvi szinten általánosítja. 2. A javaslat 12—19. §-ai rendelkeznek az eszközök és feltételek biztosítására kiterjedő kötelezettségekről és a különböző szervezetek sajátos feladatairól. A közművelődési feladatok megvalósításának eszközeiről, feltételeiről — ma is és a jövőben is — elsősorban az állam gondoskodik. A megvalósítás folyamatában a tanácsoknak a lakóhelyen, a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a munkahelyen különösen fontos szerepük van. A szocialista társadalmi életben, s így a közművelődésben is nagy jelentőségük van a társadalmi szervezeteknek és a dolgozók érdekképviseleti szerveinek. Erre figyelemmel a javaslat meghatározza sajátos feladataikat; külön is szól a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a legszélesebb körben ható és jelentős eszközökkel rendelkező szervezetek közművelődési feladatairól. Az állam a fegyveres erőktől és a fegyveres testületektől sajátos lehetőségeik hatékonyabb kihasználását igényli. 3. Az állam minden fontos társadalmi kérdésben, így a közművelődés ügyében is támaszkodik a családokra, mert a család jelentős szerepet tölt be a gyermekek és ifjak nevelésében, a művelődési igények felkeltésében és továbbfejlesztésében. A javaslat ezért külön rendelkezik (20. §) a szülők kötelességéről és a család szerepéről a közművelődésben.' 4. A közművelődési feladatok megvalósításában a legtöbbet és a legnagyobb felelősséget azoknak az intézményeknek kell vállalniuk, amelyek az oktatás és a nevelés feladatait, a műveltség és a tájékozottság gyarapítását közvetlenül hivatottak ellátni. A közművelődést szolgáló intézmények körét tehát a törvényjavaslat kiterjeszti és szélesen értelmezi. A művelődési igények felkeltésében, a műveltség megalapozásában és fejlesztésében különösen lényeges feladatokat látnak el az oktatási-nevelési intézmények. Feladatkörük egyre gazdagodik a