LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kállay István: Az Országos Levéltár közművelődési tevékenysége az elmúlt 100 évben • 1974. [LSZ 1974/1. 131-138. p.]
49 1846,január 22 Losonc, a helybeli evangélikus liceum iskolai bizonyítványa Nagy Iván részére: gyámja Nagy Zsigmond levéltárnok, Balassagyarmat. - Nagy Iván iskolai bizonyítványai között. 50 A fenti osztálylevél 10. pontja szerint: "Tekintetbe vévén azt, hogy Tamás István bátyánk iskoláztatására az ő saját akaratjából választott pályája miatt néhai édesatyánk kevesebb költséget tett, mintsem mi hármunkra. .." 51 L. a nevük alatt levő iratokat Nagy Iván iratai között /R 283./. KÁLLAY ISTVÁN: Az Országos Levéltár közművelődési tevékenysége az elmúlt 100 évben Ebben az évben ünnepeljük az Országos Levéltár újjáalakításának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból levéltártörténeti kutatásokat végeztem, vizsgálva a közművelődés alakulását az elmúlt száz év alatt. A levéltárak - és itt nemcsak Magyarországra gondolok - közművelődési jelentőségüket viszonylag későn fedezték fel. A levéltári és a történeti irodalom sem foglalkozott a kérdéssel, célja és módszertana teljesen kidolgozatlan maradt. Ennek ellenére az Országos Levéltár csaknem megalakulásától kezdve - a levéltári anyag gyűjtése, őrzése, feldolgozása és kutatási célokra való rendelkezésre bocsátása mellett -közművelődési feladatokat is végzett. Ezeknek tartalma azonban a száz év alatt jelentős változáson ment keresztül. A közművelődést elsősorban történeti jellegű, állandó vagy alkalmi, önálló vagy más szervekkel közös kiállítások rendezésével, anyag kölcsönzésével, levéltári látogatók vezetésével, népszerű tudományos-kiadványokkal, előadások, konferenciák rendezésével segítette. Az Országos Levéltár első állandó kiállitása 1882-ben nyílt meg és 1913-ig volt nyitva. Az első irat a veszprémvölgyi alapítólevél volt, amely azóta is minden kiállitás nyitódarabja. A kiállitás célja a ritkaságok bemutatása volt. A hétnek csak egy napján tartott nyitva, más napokon igazgatói engedély kellett megtekintéséhez. /!/ Az uj épületbe való költözés akadályozta ujabb állandó kiállitás rendezését. Az 1930-1944 között nyitva tartott kiállitás anyagát ugy állitották össze, hogy ne csak a szaktudósok, de a történelemben jártas közönség érdeklődését is felkeltse. A kiállított 160 iratot - ebből 60 mohács előtti oklevelet - időrendben csoportosították. A kiáilitásrói 1000 példányban 61 oldalas katalógus jelent meg. /2/ 131
