LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. • 1965. [LSZ 1965/4 105-117 p.]

E 40-45 %~on felül vannak a semmiféle összeírásban nem szereplő elemek. Balatonkenese,. Várpalota és Márkó úrbéri perében az ur pl. azt veti a lakosság szemére, hogy önhatalmúlag hoznak a nevezett helységekbe lakókat, akik az urbáriumba sohasem kerülnek bele, az ur nem is szerez róluk tudomást és neki adót sem fizetnek. Még kevésbé fizetnek természetesen hadi vagy domestikális adót. Különösen a városokban nagy az ilyen személyek száma, de pl. Márkónál is pontosan annyi, mint az úrbéres lakosságé. Fontos népesedési tételt jelentenek már ebben az időben a külterületi lakott helyek. A nagyobbakat ugyan felveszik az összeiráspk, de a külön álló malmokat, kocsmákat, majorságokat, egyes házakat stb. már rendszerint nem tartalmazzák, legfeljebb egy részükben az egyházi conscriptiók, Mig II. József 1785» évi népszámlálásában 72 ilyen lakott hely szerepel, a szintén 1785. évi egyházi öszszeirásban már kereken 100, éspedig: 49 lakott puszta, 20 malom, 4 téglavető, 9 vendéglő, 4 majorház, 5 birkásház, 1 ház a szőllőhegyen, 1 vadászház, 1 őrház és még több egyes szórt ház. De még ezeken kivül mennyien lakhattak a szőllőhegyeken, az ott épült kunyhókban vagy éppen lakóházakban, mennyi lehetett a vándorló teljesen szegény ember stb? Ezekre az elemekre csak becslést lehet alkalmazni és számukat vizsgálataink alapján 15-20 %-ra tesszük, igy viszont az imént kimutatott hiányzó elemek 40-45 %-át is számitva, az úrbéri tabellában szereplő úrbéresek számához e számnak még 60 %-á.t kell hozzáadni, hogy a teljes népességszámot nyerjük. Ilyen alapon a megye nem nemesi népessége 1768-ban 18336 család

n Ha ezt a számot a II. József-féle 1787-es kimutatásban szereplő, szintén nem nemes családok számához viszonyítjuk, akkor ez az utóbbi az úrbéri tabella alapján megállapított számnak a 135,69 %-a. Ez még mindig évi 1,87 %-os gyarapodás, kissé magas ugyan, további korrekcióra azonban ez -idő szerint nincs lehetőség. Meg kell gondolnunk mégis, hogy ebben a korban a bevándorlás a megye területére állandóan tart, ebben az időben alakultak Németszentkirály, Németszentlászló ós Urkut német lakosságú helységek, ekkor népesültek be Herend, Eplény és más puszták, ekkor érkezett nagyszámú telepes Várpalotára és Pápára. Nem kétséges, hogy ebben az időben a természetes szaporodás emelkedő tendenciát mutat, amire a fennmaradt anyakönyvek adhatnak majd felvilágosítást. Tekintetbe véve végül a normálisabb, békés életviszonyokat, a nyugodtabb termelési lehetőségeket s hozzá adva ehhez a nem kis mérvű idegen bevándorlást - 1787-ben pl. 1786-hoz viszonyítva országos viszonylatban 10960 uj ház épült, melyeket a birodalomból érkező vendégek és az Erdélyből jött telepesek épitettek/10/ -ez a 35 %-os emelkedés nagyobb hibaszázalékot már nem tartalmazhat. Hasonló módszerrel történtek kísérletek más források népesedési adatainak ellenőrzésére és értékelésére. Említhetjük az I696. évi dikajegyzékkel /ll/ s az 1715-1720. évi összeírással kapcsolatos spekulációkat, /12/ valamint a Szabolcs megye XVIII. századi népesséj-gérs irányuló vizsgálatokat, /13/ mindmegannyi regionális vizsgálódás. Panaszkodnak azonban szerzők - magam saját tapasztalataim alapján igazat adok nekik -, nincsenek a történeti statisztikai és regionálistörténeti források máig feltárva, különösen lehet érezni a nagyon fontos