LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. • 1965. [LSZ 1965/4 105-117 p.]

-107 -szerződések vannak, melyekbe belefoglalták, hogy a vevő jobbágy a megvett nemesi ingatlant nemesi jogon használhatja. Hasonló jelenségeket nem kis számmal leltünk már Zala megyére is /k/ Megvizsgálandók lesznek országunk más régióiban fekvő megyék viszonyai és majd az igy elért eredmények alapján lehet a kérdésben dönteni és megállapítani, hogyan egyeztethető össze a helyi gyakorlat az elmélettel, értjük itt ez alatt a jobbágynak a törvényekben lefektetett teljes jogtalan és incapax állapotát. Nem térhetünk itt ki az európai regionális kutatás helyzetére és problémáira, csak példának emiitjük az osztrák Landestopographie des Burgenlandes, a német Historisches Ortsnamenbuch für Bayern, Historisches Ortslexikon für Brandenburg nagyvonalú és nagyigényű sorozatokat, a'jugoszláv Akadémia által meginditott ugyanilyen irányú munkálatokat. Megemlitjük továbbá, hogy a népi demokratikus államok kutatói 1962-től kezdve közös konferenciákon cserélik ki tapasztalataikat, tárják fel regionális kutatási eredményeiket és beszélik meg a teendőket, a terveket. 1963. novemberében Morvaországban, Olomoucban volt ilyen konferencia az ottani Palacky Egyetem*'rendezésében és 1965. év őszén lesz regionalisztikai kongresszus Lipcsében. Felmerülnek ezeken a konferenciákon a közös kutatási tárgyak, a kooperáció gyakorlati kérdései és lehetőségei is. /5/ Fentebb már érintettem, hogy a komplex regionális történet keretébe beletartozik a történeti statisztika, ezen belül közelebbről a történeti demográfia, ezek tehát a regionális kutatás fontos komponensei. Ámde történeti statisztikai vagy történeti demográfiai kutatásokat egyes régiókra lehet önállóan is végezni, tehát lehet kutatni elkülönítve egy-egy régió népesedésének történetét. Megvan a létjogo-: sultsága más önálló történeti statisztikai tárgyaknak is, mint pl. az árak alakulása, terméshozamok stb. történeti statisztikai vizsgálatának. Természetesen ebben az esetben is az elért eredmények egyben adatok lesznek a regionális kutatás részére is. Különösen fontosak nálunk magyar viszonylatban a történeti demográfiai vizsgálódások,mert a magyar hivatalos statisztikai szervezet 1867-ben - tehát még nem is 100 éve - történt megalakulásáig - kivéve II. József 1785/87-ben történt népszámlálását - nincsenek olyan statisztikai célokra készült összeírásaink, melyeknek adatait abszolút statisztikai számok lennének ós minden előzetes müvelet nélkül igy is volnának kezelhetők. Egészen 1869-ig, az első magyar hivatalos népszámlálásig, a népesedés történetére vonatkozóan csak közvetett forrásaink vannak, más célra készült különböző összeirások: dika- és dézsmalajstromok, urbáriumok, úrbéri összeirások, porciólajstromok, megyei domestikális konskripciók stb. Ezekből kell különböző müveletek végrehajtásával kikövetkeztetni a népesedési adatokat. Természetesen igy vagyunk az egyes szakstatisz-; tikákő mezőgazdasági, ár stb. statisztikák esetében is, ha ezek alakulását a történeti korokban kivánjuk vizsgálni. Közös jellemzője mindé forrásoknak, hogy az azokban megmaradt számadatok előzetes kritikai felülvizsgálás és értékelés nélkül modern statisztikai müveletekre nem használhatók. Más szóval, ha valaki pl. egy l6l0-ből származó dézsma-