LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. • 1965. [LSZ 1965/4 105-117 p.]

- 106 -E kutatásoknak két igen fontos feltétele van, melyek az eredményt biztosítják. Az egyik, hogy a regionális kutatónak lehetőleg minden számba jövő forrásanyagot fel kell derítenie, össze kell gyűjtenie, mert csak igy tudja az általánossal szemben az egyedit, a speciálist megfigyelni és annak folyamatát is szemléltetni. Az irott források mellett vizsgálódása körébe kell vonnia a materiális kultúra emlékeit, mivel ezek a dolgozók munkájának bizonyitékái egyes korokból, igy a termelőeszközök, épitmények, bútorok stb. A másik feltétel: a regionalisztika legyen komplex kutatás, azaz tárgyát sokoldalúan világitsa meg. A regionális kutató tehát akkor végez jó munkát, ha a gazdasági és társadalmi viszonyok története mellett vizsgálja a településtörténeti, közigazgatási, jogszoltáltatási, néprajzi, nyelvi,, történeti földrajzi, történeti statisztikai, munkás-mozgalmi stb. kérdéseket, amelyek a szóban forgó régió történetével kapcsolatban, mint annak összetevői felmerülnek. Ilyen módszerrel nagy tényanyag és ugyanazokra a jelenségekre sok forrás kerUl elő, melyek összehasonlítása időtálló, végleges eredmények leszűrését biztosítja. A sok és sokfajta forrás összehasonlításából, adataik viszonyításából olyan eredményeket lehet kihozni, amelyek e dokumentumok egyedi vizsgálatával sohasem lennének elérhetők /2/. Hadd említsek erre vonatkozólag két példát magyar viszonylatunkban. A XVIII. században, a Mária Terézia féle úrbérrendezés, 1768 előtt a földesúri kizsákmányolás miatt a parasztság között nagy nyugtalanság volt tapasztalható, a parasztok több helyen felzendültek és igy próbálták kikényszeríteni helyzetük javítását és a földesúri önkény enyhítését. Eddig csak általánosságban tudtunk e megmozdulásokról, az utolsó évtized regionális kutatásai azonban, főleg országunk dunántúli részére. Vas, Zala, Sopron és Veszprém megyékre feltárták az egész folyamatot, annak okait, méreteit, megnyilvánulási formáit, vezetőit, azok szerepét és eszközeit. Kiderült az is, hogy itt voltak a legkomolyabbak a zendülések, katonai asszisztenciát is igénybe kellett venni elnyomásukra, mig a keleti megyékben kissé enyhébb volt a lefolyásuk. A mozgalom intenzitásában országunk egyes régiói között igen jelentékeny eltérések tapasztalhatók, Sopron megyében a megyei hatóság sem mert beleavatkozni a parasztok lecsendesitésébe, mert a kiküldött megyei szolgabirák féltették életüket. Az eredményeket a kutatók eddig ismeretlen és nem használt anyag összegyűjtésével érték el, olyan anyag felhasználásával, mely általános jobbágytörténeti vizsgálódások kapcsán nagyobb részében elő sem került volna. /3/ Másik példának a jobbágy-kapacitás kérdésére hivatkozom. Ebben ismét csak a regionális kutató munka hozhat megnyugtató eredményt és ennek alapján - összevetve országunk egyes megyéiben az idevonatkozó adatokat - lehet majd a kérdésben általánosságban is érvényes véleményt alkotni. Veszprém megyére pl. már eddig sok olyan adat került elő a regionális kutatás kapcsán, amelyek szerint e megyében a jobbágy a XVI-XVIII. században vehetett örök áron nemesi ingatlant és bár a jobbágy a törvények szerint "incapax" volt, ilyen ingatlan birtoklása alapján bekerülhetett a nemesek sorába. Egyenesen olyan