LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Somfai Balázs – Boross István – Hermann István: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 84-94.
Hírek alább 1918-ig. Ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében egykor működött bármilyen felsőoktatási intézmény — világi vagy egyházi — megmaradt anyakönyveit, illetve hallgatói nyilvántartásait digitalizálni kívánják, majd ezek alapján egy országos adatbázist építenének fel, amely tartalmazza bármely hazai egyetemen, főiskolán vagy akadémián tanult hallgatók személyi, illetve tanulmányi adatait. A munka nagyságára jellemző, hogy csak 1848 előtt kb. 118 ilyen intézmény létezett, és ezek száma még sokban gyarapodott az első világháborúig. Az adatbevitel néhány helyen már megkezdődött, a későbbiekben még egy olyan szoftver elkészítésére vagy megvásárlására lesz szükség, amely képes lesz a várhatóan több milliónyi beiratkozás adatait kezelni. S^atucsek Zoltán (főosztályvezető, Magyar Nemzeti Levéltár) „Javaslatok a hallgatói adatbázis projekt továbbfejlesztéséhez” címmel tartott előadása kommentárokat tartalmazott egy korábban már írásban megfogalmazott és a módszertani tanulmány készítőihez eljuttatott észrevételhez. Előadásában kifejtette: az adatbázis építés során meg kell teremteni a módszer és a cél összhangját. Vagyis el kell dönteni, hogy az elkészült munka segédlet, forrásközlés vagy feldolgozás lesz-e? Az előadó szerint az a módszertani megközelítés lenne helyes, amelyik a levéltári forrás leírását tekinti céljának. Ezért minden, a levéltári anyagban található adat rögzítése szükséges. Múlhatatlanul fontos lenne a végleges adatszerkezet tisztázása. Az adatbázis szerkezeti problémáját a túl sok (74) adatmező jelenti, ezek ráadásul, egyelőre nincsenek felosztva kötelező, illetve opcionálisan kitölthető részekre. A legalsó entitás a személy, a névhordozó, ezért úgy kell rögzíteni a neveket, amilyen formában a forrásban szerepelnek. Az egységes hallgatói adatbázisnak meg kell felelnie néhány általános levéltári adatbázisépítési elvnek, mindenek előtt a Levéltári Kollégium által 2011-ben életre hívott Szabványügyi Bizottság ajánlásainak. Összességében a projekt alaposabb levéltárszakmai és informatikai előkészítést igényelne. Mindenekelőtt szükséges elkészíteni egy rugalmasan alkalmazható adatbázis sémát, valamint egy variálható webes felületet. Holtai András levéltárve^ (Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltár) „Közszolgáltatás, egyéni jogok, adathalászat (Vitaindító gondolatok a hallgatói adatbázisokról)” címet adott meg eredetileg, az elkészült előadás azonban a „Gondolatok a hallgatói adatbázisról” címen került a hallgatóság elé. Az előadó helyett a levezető elnök olvasta fel a szöveget, illetve mutatta be a képeket. Koltai András gondolatmente az adatbázisok készítésének célját és az elkészítés módszerét járta körbe. A levéltári munka egyik kiemelt célja a források közzététele, amelynek újabb formája az adatbázis, és amit a kutatói igényeknek és elvárásoknak megfelelően közre is kell bocsátaniuk az intézményeknek. Fontos alapelv, hogy a köztulajdonban álló iratokból készült adatbázisok továbbra is köztulajdonban maradjanak. Tehát nem az anyagi haszonszerzés az elsődleges szempont. A felhasználók szempontjából lényeges, hogy a különböző adatbázisok közös keresőfelületen legyenek elérhetők (ilyen az Europea, a ba-portal.de , vagy az archivportal.hu ). A levéltári intézmények szempontjából pedig az a fontos, hogy az adatbázisok működését világos szerződések szabályozzák, meghagyva az eredeti tulajdonosok azon jogát, hogy szabadon rendelkezzenek az adattartalom felett. A módszertan dilemmáját a történeti illetve a levéltári alapokon készíthető adatbázis közötti választás kényszere adja. Ez persze nem feltétlenül jelent vagylagos választást, hanem inkább a feldolgozás egyfajta kívánatos időrendiségét szabja meg. A történeti adatbázis készítésekor a feldolgozás alapjául szolgáló forrást további helyekről egészítik ki (pl. Repertorium Academicum Germanicum - rag-online.org ). Ezzel szemben a levéltárosi vagy forrásközpontú megközelítés — amelyet az előadó is előnyben részesít a projekt kapcsán — egy bizonyos forrás vagy forráscsoport adatainak feldolgozását jelenti. Ebben az előadásban is elhangzott, hogy az adatbázis szerkezete szabványos, rugalmas legyen. Hegedűs András (igazgató, Prímási Levéltár) A magyarországi papképzés kutatásának forrásai címet viselő előadása a hazai papnevelő intézetek alapításának, legfontosabb szervezeti változásainak ismertetésével kezdődött. A magyarországi (nem csupán az esztergomi egyházmegyei) papképzésben az ország prímásai vezető szerepet vállaltak, amit a Prímási Levéltár 88
