LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Tánczos-Szabó Ágota: „Nagy utazások” Levéltári nap Gyulán. LSZ 61. (2011) 4.

H írek A konferencia záróeseményei között az EU következő soros elnöki tisztségét betöltő, Lengyelországot képviselő Barbara Berska (Lengyel Állami Levéltár, főigazgató-helyettes) meghívta a résztvevőket a 2011 novemberében, Krakkóban tartandó EBNA gyűlésre. A konferenciát Martin Berendse-nek, az ICA elnökének a záró összejövetel alkalmával elmondott pohárköszöntőjének tartalmával jellemezhetünk leginkább. Eszerint a konferenciát sikeresnek tekinthetjük, a rendezvény színvonalát pedig minden további konferencia számára irányadónak kell tekinteni. Komlósi-Gera Zsófia — S^erényi Ildikó * * * „NAGY UTAZÁSOK" Levéltári nap Gyulán 2011. szeptember 30. Vajon mi ösztönözte a rég volt nagy utazásokat? A messzi ismeretientői való félelem legyőzése vagy az emberi lélek újjászületése utáni vágy? Kik és milyen megfontolásból keltek útra otthonukból, hogy minden kényelmedenséget vállalva, fáradtságot nem ismerve eljussanak távoli úti céljukig? Mi hajtotta őket: új ismeretek megszerzésének lehetősége, küldetéstudat, passzió vagy kényszer? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a Békés Megyei Levéltár által szervezett konferencia előadói, szeptember hónap utolsó napján, Gyulán, a városháza dísztermében. Az érdeklődő közönség öt kiváló referátumot hallhatott külföldi egyetemeken tanuló Békés megyei diákokról, a vármegyéből Balatonfüredre járó fürdővendégekről, az 1889-es párizsi világkiállításra igyekvő csoport úti élményeiről, a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály utazásairól és a helyi németségnek a szovjet munkatáborokba történt elhurcolásáról. Az alábbiakban rövid összefoglalót adunk a tanácskozáson elhangzottakról, az előadások sorrendjében. László, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója az általa két évtizede vezetett peregrinuskutatás Békés megyei vonatkozású adatait tárta a hallgatóság elé. Az eddig összegyűlt ismeretek alapján a középkortól az első világháború végéig 536 fő iratkozott be különböző európai egyetemekre Békés megyéből. Az első diák, Stephanus de ]ula 1415-ben nyert felvételt a bécsi egyetemre, amely 1525 előtt a legnépszerűbb európai felsőoktatási intézmény volt a magyar diákok körében, a krakkói mellett. A külföldi egyetemekre beiratkozott hallgatók száma alapján felállított rangsorban Békés megye a középkorban a középmezőnyben szerepelt. A megyéből a legtöbb diákot küldő település ekkor, illetve a későbbiekben is, Gyula volt. A 19. századig tartó, második vizsgálati periódusban kimutatott csekély hallgatói létszám Békés megye török hódoltság alatti elnéptelenedésére utal. A külhoni egyetemjárások újabb fellendülésére az említett század második felében került sor, megnőtt a látogatott osztrák és német egyetemek köre, de a peregrinusokat kibocsátó települések száma is. Az adattárból mindezek mellett a Békés megyei diákok társadalmi állására és nemzetiségére vonatkozó információk is nyerhetők, amelyek sokféle érdekes következtetésre adnak lehetőséget. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kutatási projekt egy-egy megyére vonatkozó információi jelentősen gazdagíthatják az adott régió művelődési, oktatási, nemzetiségi, illetve felekezeti viszonyairól kialakult képet; végül reményét fejezte ki, hog)- a Békés megyei adattár publikálására hamarosan sor kerülhet. Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézetének történésze a Balatonfüreden nyaraló Békés megyei fürdővendégekről tartott színes előadást. A virágkorát az 1860-as években élt Füred jó ideig az egyetlen fürdőhely volt a Balaton körül, vonzerejét a savanyúvíz jelentette, amelyet fürdésre és ivásra egyaránt használtak. Eredendően gyógyulni jártak Füredre az emberek, később az élénk társasági élet, a hírességek jelenléte, az ismerkedési lehetőségek is idecsalogatták a kikapcsolódásra vágyókat. A gyógyfürdőt tulajdonló bencések vendégkönyvei és a helyi lapok által közzétett vendéglisták tanúsága szerint nemcsak a fővárosból és a Dunántúlról, hanem az ország távolabbi pontjairól is 58