LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A levéltári iratok és a rendszerváltás. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban (Kocsis Piroska). LSZ 60. (2010) 1.

H/rek felhasználható lesz. A bevethető, felszerelt egységek létrehozását pedig 1991. december 31-re rendelte el, ami nem a puccsszerű gyorsaságra utalt. Ezt követően a konferencián részt vevő Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója emelkedett szólásra. Személyes emlékeire is utaló hozzászólásában felhívta a résztvevők figyelmét arra, hog}' az iratok önmagukban nem nyújtják a teljes igazságot, erre példaként a minisztertanács korabeli üléseire hivatkozott, amikor 1989— 1990-ben egyes napirendek vitáján kikapcsolták a mikrofont, s jegyzőkönyvön kívül folytatták a tárgyalást. Ezekre a kérdésekre pedig csak az érintett kormánytagok megkérdezése után kaphatunk választ addig, ameddig lesznek még élei résztvevők. Ezután Katona Klára levéltáros előadásában a határőrség feladatainak változásait mutatta be a rendszerváltás időszakában. Megállapította, hogy a kelet-európai országok rendszerváltása — egyebek mellett — felfogható úgy is, mint a Szovjetunió európai határainál húzódó külső védelmi rendszer megszűnése, korábbi feladatának és jelentőségének megváltozása. A Határőrség szervezete átalakult, és feladatköre 1990-re jelentősen megváltozott. A hangsúly a szervezet védelmi jellegéről az igazgatásrendészetre tevődött át, illetve a határőrizet rovására egyre nagyobb szerepet kapott a határforgalom ellenőrzése. A menekültek növekvő száma már nem csupán a nyugati, hanem szinte az összes határszakaszt érintette. A Határőrség nem volt felkészülve az idegenforgalom és a menekültek számának drasztikus emelkedésére, ugyanakkor nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a változó belpolitikai helyzethez és a bonyolult, nehezen ádátható külső körülményekhez. Döntés született az 1965-1971 között kiépült elektromos jelzőrendszer (EJR) megszüntetéséről, aminek működése évi 22-25 millió forint költséget jelentett. 1989. május 1-jei hatállyal a déli viszonylatban, majd 1989. augusztus l-jétől a nyugati viszonylatban is feloldották a korlátozásokat és megszüntették a határsáv intézményét. Décsey Sándor levéltáros előadásában — E/húzódó rendszerváltás — a hadsereg szimbólumainak megváltozásával foglalkozott. Megállapította, hog}' egy hadsereg életében a csapatzászlónak mindig kitüntetett szerepe van. Nemcsak önmaga jelkép, hanem egyben a legfőbb jelképhordozó is, megjelenik rajta mindazon dolgok szimbóluma, amik fontosak, „szentek" az adott hadsereg számára. A rendszerváltás magával hozta az állami jelképek megváltozását is, ami természetesen kihatással volt a hadsereg jelképeire, elsősorban a csapatzászlókra. Az 1989—1990-ben lezajlott címervita során több elképzelés is született arra vonatkozólag, hog}' milyen címer váltsa fel az ún. Kádár-címert. A vitában a történelmi és a politikai érvek mellett személyes érzelmek is szerepet kaptak. Végül az Országgyűlés a ma is használt koronás kiscímer használatát iktatta törvénybe. Az 1976 (illetve gyakorlatilag 1957) óta használt vörös alapszínű zászló mindkét oldalát a Kádár-címer díszítette. Ezt váltotta fel a fehér alapszínű, szélein vörös és zöld lángnyelvekkel övezett, mindkét lapján tóig}' és olajággal keretezett kiscímert ábrázoló csapatzászló. A zászlót az irodalom 1990M (mintájú) csapatzászlóként rögzíti, kiadására (és egyúttal a régi, vörös zászlók bevonására) 1991-ben került sor, hivatalos rendszeresítése azonban csak 1996-ban történt meg (3/1996 HM rendelet). Az előadó képeken mutatta be a hadsereg és az állami jelképek változásait. A délelőtti programot Mikó Zsuzsanna főosztályvezető Perújítás vagy megbékélési törvény? Politikai vita a rebabilitádóról 1989-ben című előadása zárta, aki azt a kétségtelenül izgalmas kérdést tette fel, hogy az indulatoktól telített megszólalások mellett vannak objektív módszereket használó elemzések is, amelyek a rendszerváltás fogalmát igyekeznek tisztázni. Az előadó leszögezte, hogy az új politikai berendezkedésnek valamit tennie kellett a jogtalanul elítéltek erkölcsi, jogi és pénzbeli rehabilitálásának ügyében. A jogi rehabilitálás kezdetét jelentette az 1989. február 22-én hozott minisztertanácsi határozat a koncepciós elemeket 73