Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
Komjáthy Miklós 2. A kutatást, németem szerint eddig az alapleltár néven kiadott leltárak szolgálják leginkább. Dokumentáció . céljaira a nálunk még nem eléggé ismert tematikai levéltári segédletek felelnének meg a legjobban Készítésüknek tervszerűségét azonban bizonyos mértékig nehezíti az a körűiményn hogy a tudomány, a politikai és gazdasági élet ilyen irányú szükségleteit nem ismerjük eléggé s ezek a szükségletek rendszerint váratlanul s rövid határidőre szólóan merülnek lek 3. A levéltárnak a társadalommal való eleven kapcsolatát a dokumentáció szolgálata révén, éppen a tematikai levéltári segédletek biztosítják a leginkább. Nézetem szerint a tervezett ankétuak ezért ezzel a segédletfajtával is kell foglalkoznia- Mindenekelőtt meg kell állapítanunk majd; melyek azok a témakörök, amelyekhez ilyen segédleteket kell készítenünk Azután ezek elkészítésének Ion tossági sorrendjét kell eldöntenünk. Eleve számolván azzal, hogy az élet előre nem sejtett kérdése két is tesz fel a levéltáraknak, tehát bizonyos időt s munkaerőt ily kérdések megválaszolására is tartalékolnunk keik Legyen szabad itt felhívnom a Ügyeimet egy ilyen témakörre, amelyről tap aszta latból tudom* hogy állandó problémaként merül íek legalábbis az Országos Levéltár életében ez Magyar ország és a magyar nép kapcsolatainak kérdése más országokkal és más népekkel £ kap csolatok dokumentálására feltétlenül kell segédleteket készítenünk. Átmeneti megoldásként, egy kon krét eset kapcsán, már régebben Javasoltam, hogy a levéltár dolgozói az effajta adatokat amelyekre mindennapi munkájuk (főképpen rendezés, leltározás, regesztázás) során bukkannak. Jegyezzék fel és gyűjtsék s esetről esetre bocsássák a vezetőség, 11I? az éppen ilyen kérdés megválaszolásával foglalkozó kartársuk rendelkezésére, 4, Ember Győző tanulmánya úttörő munka, amely a levéltárak egyik legfontosabb gyakorlati tennivalójának, a segédletek készítésének széles elvi alapvetését kívánja adut Kisebb hibái éppen uttörö Jellegéből s abból fakadnak, hogy minden kérdést legvégső elvi alapjáig igyekszik vlsszave zetnt Akt ismeri a szerzőt, tudjan hogy e definíciók mögött gazdag levéltári tapasztalat és tudás rei tözik, aki azonban csak a mű alapján próbál ítéletet formálni, úgy érzi, hogy a benne foglaltak nem tapasztalatokból leszűrt, induktive elért, hanem dedukció utján nyert eredmények. A tanulmány hatal más logikai erőfeszítés benyomását kelti. Túlságosan elő erben állnak a logikai állványok. Ezek kissé eltakarják a kópét, amelyet a mü a levéltári segédletekről kíván adni az olvasónak. Szerző kínos gondossággal ügyel a különböző levéltári segédletek műfaji elhatárolására* A legtöbb esetben maga a szerző állapítja meg. hogy ezek a határok a valóságban ritkán vannak meg. Sokszor ol vassuk munkájában ( 56, 64, 69. L), hogy elvileg Így, gyakorlatilag amúgy áll a dolog, Kivált ezek nél a részeknél vetődik fel az emberben a gondolat, vajon levéltártudományunk fejlettségének mai fokán, amelyet a telles terminológiai bizonytalanság jellemez* nem lett volnae gyümölcsözőbb eljá rás a meglévő gyakorlat beható ismertetéséből kiindulni s a megvalósult segédletfajtákból kielemezni azokat az ideális segédletfajtákat amelyek megvalósítása a Jövö feladata. Más szóval elmé 1 éti-elvi alapvetés helyett történelmi módszerrel kísérelni meg a kérdés megoldását Talán furcsán hangzik egy Ilyen jellegű munkának de úgy gondolom; a kérdés történeti tárgyalása (amely Ember müvében a Jegyzetekbe szorult) érdekesebbé, a figyelmet lekötöbbé s gondolatébresztőbbé tette volna az előadást Alkalmasint innen van az Is, hogy túlságosan szélesre bontott nála a műfajok skálája; A kérdés történeti vizsgálata a gyakorlatban leginkább bevált s továbbfejlesztésre érdemes műfajok pontos megállapítását is ígért A tervezett ankét egyik feladata lenne a legfontosabbá nem nagyszámú* <életképes* segédletíajták meghatározása. Komoróczy György. 4 Ember Győző tanulmányát alapos. Jól átgondolt logikailag kifogástalan r end szer ezé sü könyvnek tartom Nézetem szerint azonban egyik alapvető hibája, hogy deduktív, miután az elképzelt optimális levéltári helyzetet veszi figyelembe 9
