Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
Kopasz Gábor: 3, Egy egy fondróL állagról vagy más raktári egységről ne sok segédletet készítsünk, hanem mindig csak a legmegíelelőbbet amely legjobban kielégíti az őrzési és kutatási feltételeket Abszurdum lenne pL egyetlen fonóról minden segédletet elkészíteni Sok esetben egyik segédlet a másik adatait már magában foglalta. A sokféle segédletnek nem útvesztőnek, hanem iránymutatónak kell lenni a levéltári kábatin Kerülni kell itt is a dogmatikus m ester kéltség el Krizsán László; é 4. Célszerűé ugyanazon fondróL akár véglegesen rendezeti részben rendezett vagy rendezetten legyen Is, öthat féle segédletei készíteni? A válasz önmagától adódik, hogy nem célszerű és nem is gazdaságos. A legmagasabb szintű segédlet elkészülte után ugyanis az addig készített « középe vagy tmélyszintü* segédletek elvesztik gyakorlati értéküket Lakatos Ernő; 4. Hangsúlyoznunk kell, hogy az összefoglaló Jellegű segédletek tekintetében mutatkozó szükségletek az országos Jellegű levéltárakban, valamint az állami Jellegű levéltárakban különbőz zöek. Különbözőek pedig azért mert az országos Jellegű levéltáraknak egyedi londjaik vannak, az állami levéltáraknak pedig itípuslondJaik*. Leltárkészítés terén mini egyik legfontosabb szempontot szeretném leszögezni, hogy az állami levéltáraknak minél kevesebb fajta levéltárt segédletre van szükségük. Est kívánja mind a kutatók és mind a kezelés érdeke. Ezért az egyes segédlettipusokat úgy kell megszerkeszteni, hogy bizonyos fokon a leim er ülő igényeket kielégítsék. 3. Az állami levéltárakban mind az őrzés, mind a kutatás szempontjából az alábbi teljes levéltári anyagot átfogó segédletek készítését tartom szükségesnek az alant feltüntetett sorrendben: a) p ondkartoték és fondjegyzék készítése teljesen vagy nagyjában azonos tartalmú adatok kai. A fond katalógusnak nemcsak az Ember Győző által kívánt adatokat keli tartalmaznia, hanem egyben levéltári tervezési statisztikai kimutatásnak is kel] lennie, Az utóbbi igényekből azonban csak a legfontosabb rendezési és leltározási tennivalókat rögzítené b) Az állami levéltárakban a továbbiakban elsősorban a raktári jegyzéket kellene eíkészL teni a levéltár teljes anyagát [elölelően. c) A következő segédlet elsősorban a kutatós igényeit tartaná szem előtt Erre a legalkaP masabb lenne a levéltári útmutató, amelynek azonban nemcsak ícndszinten kellene maradnia, hanem a tárgyrovatot Illetően az egyes átlagok szintjéig kellene hatolnia, a levéltári rendszert ille^ tőén pedig a sorozatok szintjéig. Ezt az Útmutatót úgy kellene megszerkeszteni, hogy az egész fondra jellemző dolgokat a bevezetésben. az egyes állagokat Jellemző dolgokat pedig ezt kövér tőén az egyes állagokkal kapcsolatban kellene elmondani A feni felsorolt három segódletfaJtát (fondjegyzék. raktári Jegyzék, levéltári útmutató) néze tem szerint minden állami levéltárban meg kellene szerkeszteni, Ezeknél részletesebb segédletek készítése. levéliárfismertetés. ismertelőleltár. repertórium csak egyes fond okkal kapcsolatban áll hat fenn. 4Ó
