Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Takáts Endre: Hozzászólás a leírójegyzék készítésére vonatkozó utasítás-tervezethez. • 1955. [LH 1955/3-4. 278-284. p.]
De nem kívánom tovább szaporítani a szót, nxert még úgy tűnhetik, mintha a szavakon nyargalnék. Pedig sokkal mélyebben szeretném a dolgot meglógni s a kővetkezőkben Foglalt Javaslatomban egy megoldási lehetőséget ajánlani, amelynek révén - a tiszta fogalomalkotás Jegyében - el lehetne indulni és a vidéki levéltárak viszonylatában végleg le lehetne zárni az évek óta folyó kisérlVezé^ és tapogatózást a leltározás kérdéséi illetőleg. • II. A többször idézett < Utasítás *-tervezetben alapos tanulmányozás után két fontos küegecesedési pontot találtam : L Az igény - főleg a kutatók oldaláról - a részletesebb leltár felé mulatóan JennáiL Szükség van tehát 4. leltárra, amely a biztonságos megőrzés céljából részletesebb számbavételt Jelentene, (L. a tervezet első lapján a 4, bekezdést.) - 2« levéltárismertetésre az adatszolgáltatási igény mélyebben hatoló kielégítésére* (uo. ; 2. bekezdés.) II.Az Állami Levéltáraknak nem kell feltétlenül olyan tipusu ismertető leltárakat készíteniük, mint amilyenek az Országos Levéltárban készültek. Megdőlt tehát az alap- és ismertetőleltár fogalom pár tabu Jellege. (L. uo. az 5. bekezdésben.) Ad L A leltár és a levéltár is mertetés iránti igényeket eddig az alap- és az is mert elő leltár révén kívánta a LÓK kielégíteni. El is készüllek az alapleltárak és az OL-ben készültek s készülnek is ismertelőleltárak a LOF állal 4950-ben. ill. a LOK által 49524)en kiadott Útmutató alapján. Egy hozzászólásomban bátorkodtam rámutatni a tisztázatlan alapfogalmak alapján elindított ezen leltározási munka belső ellentmondásaira. Írásbeli véleményem ad acta tétetett. Nem akadt senki azóta, aki v$tie volna magának a bátorságot és vállalkozott volna arra, hogy kimondja: tiszta vizet a pohárba I Kezdjünk el végre a sok tévelygés után egyértelmű, tiszta, egyszerű fogalmak alapján dolgozni. A felületes vizsgáló is észrevehette, hogy a fogalmak köre nem eléggé tisztázott. Az un, alapleltén tartalmaz ismertető Jellegű adatokat (tárgy, irattári rendszer, kutatási lehetőség, tennivalók stb.) s ugyanakkor az un. ismertető-leltár (levéltárismertetés) ieltá rjellegü adatokat is. A leltározó munkája közben nincsen határozottan körvonalazott keretek közé utalva. Ba a leltározandó állagról többet tud, beszédessé, sőt bőbeszédűvé válik mérték és határ nélkül: ismertetést ad leltár helyett. Ha ismeretlenebb, sói teljesen uj anyag kerül a kezébe, indokolatlanul szűkszavú és lakonikus lesz : még leltárnak sem mondható, amit ir, mert alapvető adatokai mellőz. S a két véglet között tétovázhat a fogalmak tisztázatlansága miatt. Azt csak úgy mellékesen Jegyzem meg, hogy elég tisztázatlan még máig is fogalmunk az állaggal, csomóval szabványfolyóméterrel stb. kapcsolatban. Nyitott kérdés maradi hogy rendezetlen anyag leltározható-e. Hl, érdemes-e leltározásra. Az is vitatható, hogy csak zárt állagok, vagy a folyton gyarapodók (méghozzá elég rendszertelenül gyarapodók) is feltárózandók^e* Mivel mi *in medias res* hatolva leltározni kezdtünk, nem hagytunk magunknak időt ezen kérdések egyértelmű tisztázására, szinte sarokba szorítottuk magunkat a rövidre szabott terminusokkal. Hossz ad almasan vizsgáig attam egymással párhuzamban a két utasítást (az alap- és ismertetőleitározásra vonatkozót !) s azt kelleti megállapítanom, hogy a két fogalom között - úgyszólván - nincsen minőségi hanem csak mennyiségi különbség. Ha az alapleltározás közben nem vigyázok magamra és az egyetlen lényeges eltérő pont: az anyag leírása kivételével bárhol másutt többet találok mondani és részletezőbbé válik az előadásom, már súrolom az is mer tető leltár határát, tehát a mennyiség kezd átcsapni minőségbe. Ebből azt következtetem, hogy a fogalmak körének tisztázását kell elősegíteni, nem pedig uj fogalmakat (leirójegyzék, vagy leiró csomójegyzék) kell bevetnünk, Inkább töltsük meg a régi fogalmakat uj tartalommal Senkinek nincsen kifogása az alapieliár és az ismertetöleltár elnevezések ellen. Jó szavak, amelyek alkalmasak arra, hogy a számbavételre és az adatszolgáltatásra vonatkozó igények kielégítéséhez szükséges kétféle leltár fogalmát megjelöljék. Csak ne abban az érleiemben használjuk őket, amint eddig (ettük. Ad 11. Ha már a LÓK álláspontja is az, hogy <a részletesebb leltár felé mutató igény nem Jelenti feltétlenül azt, hogy az Állami Levéltáraknak is olyan tipusu is mentető leltárakat kell készi- 282
