Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Takáts Endre: Hozzászólás a leírójegyzék készítésére vonatkozó utasítás-tervezethez. • 1955. [LH 1955/3-4. 278-284. p.]

iratcsomók és kötelek tengerébe, mint az úszni akaró a vízbe, s raktári egységről raktári egy­ségre haladva kezdtem a csomókat köteteket Jegyzékein!. Elképzelésem szerint ez a csomójegy­zék nem lett volna egy törökkévaló érvényű felvételezés*, amelyben *sem törölni, sem vakarni! nem szabad» hanem egy Alkalmas és egyelőre ideiglenes segédlet ahhoz, hogy ismerkedjem az anyaggal, annak hiányosságaival rendezetlenségével rendszerével, stb. A tàrgÿilag tagolt anyag­nál felvettem a kútfők, laduiák, dossziék, stb. tárgyi megjelölését is. egyéb anyagnál pedig csak az évköröket, s azon beiül iktatószámokat vagy alapszámokat l-4óL -ig*. Kettős cél vezetett ennél a csomójegyzékelésnéL A fentem lityit anyag megismerésén túl a rendezéshez akartam valamiféle segédletet kapni. Az elkészült nagymennyiségű csomó- és kötet­­szerinti Jegyzék alapján szétszakadt állagok részeit fedeztem fel a raktárak különféle zugaiban, sorozatból kiesett csomók kerültek a kezembe. Ahogy képzeltem, úgy is csináltam : a csomojegy­­zékek segítségével az egyűvétartozó anyagokat összevontam, tehát rendezni tudtam az anyagomat Ez volt az eljárásmód a már levéltárban lévő anyaggal. Tekintetbe kell azonban venni azt is, hogy csaknem egyidejűleg megindultak a nagyarányú beszállítások a különféle szervektől, s 49S44öl olyan Immenzis mennyiségű - sokszor a végpusz­tulás küszöbére jutott - iratanyag ömlött be a levéltárakba a lehető legrendezeűenebb állapotban, hogy ezáltal a rendezetlen anyag megkétszereződött. Most álltunk a kérdés előtt, mitévők legyünk az újonnan bekerülő anyaggal. Akkor is, azóta is meg rendíthetetlen meggyőződésként élt bennem a tudat, hogy a levéltárba kerülő anyaggal kapcsolatban a legelső teendő a rendezés, s csak azután a csomójegyzéke lés és legvégül az un» alapieltár elkészítése. À Tentebb lekben azt próbáltam érzékeltetni, milyen nagy szolgálatot tett a csomójegyzék a már levéltári őrizetben lévő és egyszer valamikor megrendezett, csak az idők folyamán szétesett iratanyag rendbeszedése és áttekinthetővé tétele során. Most arra kívánok rámutatni, hogy az újon­nan bekerülő és rendezésre szoruló anyagok esetében általában nem volná ésszerű először cso­mójegyzéket készíteni (bár erre is van példa: a KGL egyik beszámolójában olvastam, hogy üzemi anyag rendelése során előbb csomój^gyzéket készítettük cédulákon 5 ezeket a cédulákat rendezték előbb, s aztán annale megfelelően magát az anyagotk hiszen az általunk átvételre kerülő állagok a legritkább esetben vannak valamelyest is rendezve. Másrészt a rendezés - legtöbbször - a csomók belsejébe is bel^hatol (összecsúszott anyag szétbontása, levelezésnél : időrend, ABC-visszaállitása stb.). Ezt megelőzőleg csomójegyzéket készíteni felesleges időpazarlás volna. Bendeznl kell tehát előbb az anyagot legalább elsőfokuan. s a,kkor következhet a csomójegy­­zékelés. amely most már a valamelyest megrendezett anyagot rögzíti meg. Csak ezután van soron - szerintem - az alapleltár. amelynek elkészítéséhez kitűnő segédletet nyújt a csomójegyzék. Hi­szen az alapleitárban sommás, összesített adatokat kell csak adnom az anyagról amit a csomó- Jegyzék segítségével gyerekjáték megcsinálni. így épp fordított a viszony az alapleltár és a cso­mójegyzék közölt, mint ahogyan azt a LOK-tervezet mondja. Nem az alapié liánnak továbbfejlesztése a csomójegyzék, ill leirójegyzék. hanem az alapleltározást megelőző és azt mintegy előkészítő, elősegítő felvétele az iratanyagnak. Ezáltal automatikusan megteremtődik az az összefüggés az alap­ieltár és a csomójegyzék közöli, amelyet a tervezet sürget, amikor előírja, hogy a *leirójegyzék­­nek* az alaple ttári tételek tagolódásának megfelelően kell elkéæülnie. Ezért helytelennek tartottam az alapleltározásra vonatkozó LOF, ill, LOK rendeletet, amely rendezetlen anyagokkal kapcsolatban is rászorít bennünket az aiapleltár felvételére azzal, hogy a lárgynegyedben bekerülő állagokat a kővetkező negyed végéig le tiá rovatja Ezen sürgősen se* giteni kellene, mért épp azt a célt nem tudja a rendezetlen anyagról készült iellárlap elérni amely a LÓK szerint egyik legfontosabb feladata: tájékoztatást adni a kutálónak. Lehet hogy van olyan kutató, aki a Jelenleg forgalomban lévő vidéki alapleltárak segítségével megszerzi az anyagban való valamelyes tájékozódását, de az feltétlenül bizonyos, hogy minden kutató elsősorban rende­zett és segédletekkel, méghozzá használható segédletekkel ellátott anyag után vágyik. Ezért a leg­fontosabb teendő - szerintem - a Rendezés, amely arra irányul, hogy az iratanyagot a használ­ható segédletekkel összhangba hozzuk, vagy ilyen segédletek hiányában valamelyes segédletet ké­szítsünk, amely az anyag felhasználhatóságát lehetővé teszi. Itt merül fel aztán a kérdés : milyen legyen az a segédlet? Nyilvánvaló, hogy ennek a kér­désnek megválaszolása kétféle szempontból szokott történni - a kutató minél kimerítőbb, lehetőteg a legkisebb őrzési egységig lehatoló segédletet elenchusL feltárócédulát stb. kívánj a levéltárak 279

Next

/
Thumbnails
Contents