Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7

% A fond jegyzéket általánosságban igy Is'jellemzi fenti módszer azonban - a Jegyzék készítése során mindenütt teljés következetességgel nem volt alkalmazhatóé A kivételek azonban a dolog természetéből következően általában maguk ia " néhány fő probléma körül csoportosíthatók.

a/ A fond fogalmáról adott fenti meghatározás s a belőle levonható gya} v korlati következtetések nem alkalmazhatók egyértelműen a gyűjtés utján létrejött, gyűjtemény jellegű fondok, vagyis olyan irat együtt esek esetében, melyek valamely természetes személynél vagy szervnél nem rendeltetésszerűen odakerült vagy ott maradt iratokból alakultak ki, hanem egyes iratoknak más természetes személy vagy szerv fentiek szerint kialakult fond jajból való kiemelése és valamely formális vagy tárgyi szempont alapján történő összegyűjtése révén Jöttek létre* Szemben az általunk alkalmazott, regisztratura jellegű fondot feltételező fondmeghatáro. zással /mely a fondok 34 főcsoportjából 31-re alkalmazható/, a gyűjteményként kialakult fondókat tulajdonképpen egy teljesen külön, a főcsoportoknál is magasabb szintű osztályban kellett volna elhelyezni* Gyakorlati okokból azonban: fondjegyzékünk felesleges tultagolását elkerülendő /s

mivel

a gyűjtemények száma amúgy sem' «

nagy/ a gyűjteményeket végül is egy-egy'főcsoportként az alábbi szerint 2-re csökkentett számú főperiódusok végén, a regisztratura Jellegű főcsoportok után soroltuk be. /De az olyan gyűjtemény jellégü fondókat, melyek valamely levéltáron

<belül jöttek létre, nem e két főcsoportban helyeztük el, hanem mindig az illető .

levéltárban, annak regisztratura jellegű fondjai után./

b/ A periódusonkénti tagolás elvét szintén nem alkalmaztuk mereven: a

feu-, dália és a kapitalista kort a főcsoportokon belül összefogva s csak a főcsoport belső tagolásában érzékeltetve tárgyaljuk; uj főcsoportrendszer általában csupán 1945-tel nyílik meg. A feudális és a kapitalista kor általános összevonása azért látszik indokoltnak, mert a feudális korban csupán a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek, valamint kisebb részben a családok és az egyházi szervek * főcsoportja van képviselve. Ennek megfelelően a fondjegyzék minden törvényhatóság, város és község levéltárát végül is két, egymással a kötetben nem érintkező részben közli, melyek között általában 1945 képezi a választóvonalat.

c/ Ugyancsak nem teljesen következetes a fondoknak a periódushatárként felvett éveknél történő elhatárolása sem. Az eltérések általában gyakorlati megfontolásokból adódnak, bár ezeket majd minden esetben bizonyos elvi álláspont is alátámaszthatta.

Nevezetesebb eltérések a következők:

aa/ Ha valamely több perióduson átnyúló irategyüttes levéltári rendszeré- : / nek alapja nem az időrend, hanem olyan más rendszer, melynek következtében a perl- 1 ódushatárok szerinti szétválasztás bonyolult lenne, vagy ezt megtenni valamely peri-' ódusba tartozó iratanyag csekély volta miatt nem lenne érdemes, az irat együttes egészében kezdő periódusához került besorolásra, s rá az érdekelt többi periódusban már csak utalás történt. Vonatkozik ez főleg az 1848. évi periódushatár alkalmazására, melyet tárgyi rendszerű iratanyag esetében a mondott időben nemcsak bajos lett volna szétválasztani, de sok esetben nem is lett volna érdemes. A megyékben ugyanis 1848-tól 1850-ig, amikor az igazgatás szervezetében nagy és gyökeres változás állt be, viszonylag csekély mennyiségű iratanyag keletkezett. Városokban pedig nem egy- Iszer az szólt a szétválasztás ellen, hogy a feudális kori levéltári rendszerben meg- • kezdett fondok az 50-es évek közepén túlnyomórészt lezárultak.

bb/ Már az 1945 . évi periódushat árnak'/mely konkrétan a felszabadulás helyenként változó időpontja szerint levéltáranként változik/ következetesralkalmazásától való eltérésre csak néhány esetben, akkor is" nemcsak gyakorlati okokból, hanem egy- * szersmind elvi megfontolásokból került sor. Minden politikai, általános közigazgatási