Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7
/a községeket kivéve/ és szakigazgatási, valamint/igazságszolgáltatási (szervnél f következetesen 1945 a periódushatár. Csupán más fondcsoportok esetében látszott . ? szükségesnek a fondok határát másutt megvonni. , így intézetek, intézmények főcsoportjában az oktatási intézmények i közül a 4 és 6 osztályos elemi népiskolák, valamint a polgári iskolák 1945 utáni i iratai, fenntartójukra való tekintet nélkül, az 1946/47-i tanévig, tehát az J 1947/48-i tanévvel nyitó általános iskola megalkotásáig az illető iskola kapitalista kori irataival közös fondot alkotnak,még akkor is ebbe a fondcsbportba A. ' ■ ‘ kerülnek, ha iratok csak 1945 utánról maradtak. A szocialista korban ilyen módon .? . (e fokon már csak az általános iskolák által létrehozott iratok szerepelnek. 'A-’’, y • Ugyanez szolgált alapul az általános iskola megalkotásával, vagy ezzel közel egyidejűleg megszűnt, az általános iskolánál nem magasabb fokú minden egyes akta* z tási intézménynél .-Mindenféle egyházi középiskola 1945 utáni iratai az iskola . / államosításáig az iskola kapitalista kori fonójához keioltek. Az állami középis- * C. J kólák iratai 1945-től kezdődőleg folyamatosan, minden további törés nélkül, a ; szocialista korszak fondjai közé soroltattak. /Az iskola névadójának esetleges ; változásai - amennyiben az iskola jellege egyébként nem változott meg - a fondot ’ ‘ nem bontják meg: I960 december 51-i nevével szerepel a fond jegyzékben, s korábbi • ; neveire zárójelben utalunk./ -, Az egyetemek'és a főiskolák 1945 utáni iratai teljes egészükben a szocialista korszak fonójához tartoznak, azon belül elválasztva ’ a főiskolák átszervezésével kezdődő uj szakasznak többnyire a szervezeti formák i vagy legalább a név megváltozásában is elkülönülő iratait. I Minden más jellegű intézmény esetén, kivéve az egyház által fenntartott bármilyen jellegű, de nem speciálisan vallási .intézményeket, melyek - értelemszerű 'változásokkal - az egyházi középiskolákhoz hasonló elbírálás alá esnek, a fondhatár 1945. Még a kapitalista korszakban keletkezett testületek esetében, ha azok a fordulat évével, vagy már előbb is megszűntek, csak az országos vagy kerületi hatáskörű érdekképviseleti szervek és egyes politikai, gazdasági vagy társadalmi x - szempontból különös súlyú testületek 1945 utáni iratai számítanak külön fondnak. A többi idetartozó fond iratai -ha vannak ilyenek - a szerv kapitalista kori ira; taival együtt szerepelnek» Az 1948-50 körül fel nem oszlatott vagy meg nem.szűnt i testületek iratai azonban 1945-től kezdődőleg uj fondot alkotnak.- Ugyanilyen \ megfontolások irányadókaz egyesületekre nézve is. A gazdasági élet szervei közül minden ipari üzem, kereskedelmi vállalat, bank iratai az államosításig a kapitalista korszak iratai közé ■ soroltattak. A feloszlatott egyházi szervek teljes iratanyaga' a feudá^is-kapltalis- . , ta periódusban szerepel. ’ , t Ç Természetszerűleg nem célszerű korok szerint szétbontani az esetleg J-több periódusra kiterjedő családi és személyi levéltárakat, valamint gyűjteménye- /. két: ezeket egységesen abban a periódusban szerepeltetjük, ahová az anyag súly; pontja utalja. A községi levéltárakat iratanyaguk általában belsőleg még rendezetlen volta folytán egyelőre, pusztán gyakorlati okokból, 1950-ig a feudális-kapitalista kori periódusban soroljuk fel; a szocialista periódusban csak a községi tanács levéltárának megkezdődésével kapnak helyet. Az iratanyag'rendezettségének általános előrehaladásával azonban e levéltárakon belül is érvényesülni fog az 1945-1 í peri ódushatár » * d/ A községek iratanyagának felsorolásában attól az alapelvtől, mely szerint 1 az iratanyagot általában fonds zint en ismertetjük, ugyancsak eltérünk, még pedig a sommásabb megoldás irányában. A községekből származó iratanyag ugyanis - mint erre
