Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 103 -i levéltártörténet kibontása, rekonstruálása hasonlóan vonatkozik rájuk - legfeljebb az általános forráselemzés összeolvad a konkrét tárgykifejtéssel. A módszer ugyanaz - a megoldás aránylag könnyebb. A rendszer szempontjából különválasztott 5 tipus közül azonban a második /egykoruan, minden rendszer nélkül lajstromozott, numarizált sorozatok/ és harmadik /egységesen időre^dezet-^tipus jelent bizonyos külön problémát. Az egykori birtokigazgatási regisztraturák /4.tipus/ ismertetése minden vonatkozásban a hivatali levéltárak ismertetése szerint történik, az O.L-ban tárgyilag rendezettekké /5.tipus/ pedig lényegében az 1.tipus szerint. A 2.típusnál az anyag ''rendszere” semmi támpontot nem nyújt. Itt tehát aránylag fáradtságos munkával meg kell próbálni rekonstruálni az iratok keletkezésének eredeti rendjét - a rendszertelen anyagból ki kell bogozni a család és birtokok történetét, M^gkönryiti a munkát, ha mutató vagy index-elenchus áll rendelkezésre. Ha ilyen van, az iratanyagot lényegében a segédkönyv rendszerét alapul véve kell tárgyilag ismertetni. Sok tekintetben hasonló ehhez az időrendezett levéltáraknál követendő módszer. A család- és birtoktörténet mellett röviden meglehet emlékezni a levéltár egykorú rendjéről - amennyiben az iratokból, megmaradt segédkönyvekből rekonstruálni lehet. A tárgykifejtésnél /az előző típushoz hasonlóan/ fokozottan alkalmazni kell a forrásanyag beható vizsgálatát, értékelését, - végig kell kisémi, az időrend vonalán haladva, a forrásanyag fejlődését. Az eljárás itt az lehet, hogy bizonyos időköröket választunk ki /néhány évtized/ s ezen belül vizsgáljuk megs erre vagy arra az időkörre milyen forráscsoportok, milyen jellegű, milyen,tipusu források jellemzők. Az anyagot a történeti kutatás legfontosabb szempontjai szerint csoportosítjuk tehát, az arányokat, forrásértékeket kíséreljük meg körülírni. A történelem fontos gazdasági vagy politikai fordulópontjai körül különös figyelemmel vizsgáljuk és elemezzük az anyagot* / Hátra van még, hogy röviden a le vél tár ismert et és gyakorlati végrehajtásának folyamatáról, eljárásáról, módszeréről szóljunk néhány szót - bár a kérdést bizonyos vonatkozásokban már az előzőkben is érintettük. Ahogy az ismertetés maga deduktiv jellegű, a legáltalánosabb, legátfogóbb kérdésektől halad fokozatosan a konkrétabb kifejtés felé, míg végül egészen közelről, elemeire bontva vizsgálja az egyes sorozatokat, legkisebb egységeket} a munka elvégzésének folyamata az ismertetés megírása előtt pontosan fordított: induk tiv, az apró egységektől, az anyag konkrét sokféleségétől halad az egyre átfogóbb, általánosabb problémák felé. Megelőzi egy előkészítő fázis: az irodalom tanulmányozása. A családtörténeti irodalom alapján nagyjából tájékozódik az ismertetést készítő a család geneológiájáról, a köztörténetből esetleg ismert egyes fontosabb szereplők életéről, s a családdal vagy birtokokkal kapcsolatos előzetes irodalmat átnézi. Át tanulmányozz a a már meglévő alapleltárakat. Ezek után tér rá a segédkönyvek és az iratok átnézésére. Ezzel tehát az egyes mozzanatok konkrét tárgyi tartalmával ismerkedik meg fokról-fokra, sorozatról-sorozatra; közben állandóan figyelemmel van a nagy összefüggésekre, a család-birtoktörténét, levéltártörténet kérdéseire - ezekre a problémákra vonatkozóan tehát módszeres kutatómunkát végez, kicédulázza az anyagot /természetesen, ahogy már említettük: csak annyibén, amennyiben az anyag vázlatos átnézése, átforgatása köbben minden különösebb nehézség nélkül birtokába jut az adatoknak/. A levéltár vázlatos, de figyelmes átnézése után lényegileg ki kell, hogy alakuljon a legfőbb összefüggések rendszere, a család és levéltár történetének egységes
