Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 104 -képe® Sokszorosan összetett levéltár esetében azonban általában először készül el a levéltárismertetés második része, az egyes sorozatok leltárlapjai - az összefoglaló, általános rész pedig csak ezek után® Az időrendekre levéltáraknál a már említett módon bizonyos időkereteket állapítunk meg, s az időkörökön belül egy-két iratosomó anyagát részletesen, alaposan végignézzük - Így következtethetünk a korsza; ot jellemző, forrásanyag jellegére, arányaira® B yes, ha kitapintjuk a osilád történetének fordulópontjait, birtokosztályokat, végrendelkezéseket stb. s ezek környékén nézzük át alaposan az iratanyagot, a osaládUíirtoktörténet vázát erre építhetjük rá. Hasonlóan tesszük ezt az általános, kiemelkedő történelmi események, mozgalmak körül® Nem értünk egyet az "útmutatónak" azzal a megállapításával, amely szerint nem célszerű az ismertető leltározást egyéb munkákkal, például rendezéssel összekötni® Ellenkezően, a levéltárismertetést megelőző rendezés nagymértékben megkönnyíti az ismertetést - a rendező már munkája közben /éppen mert csaknem minden irat megfordul a kezén/ a levéltárat keresztül-kasul megismeri» a levéltárismertetés elkészítése ezután aránytalanul könnyebb, egyszerűbb feladat. Az elmondottak szükségképpen vázlatosak, nem terjednek ki minden egyes fontos részletkérdésre, és bizonyos vonatkozásokban kizárólag egyéni véleményt tartalmaznak. A közelebbi, gyakorlati megvilágítást - minthogy a levéltárismertetés, bizonyos elméleti megállapítások, közös megegyezésen alapuló, általános elvek mellett gyakorlati, praktikus feladat elsőrendűen - egy bizonyos, tipikusnak mondható családi levéltár levéltárismertetési munkafolyamatának: leírása adná® —©Oo— Sárközi Zoltán» R;. RENDELTSÉGE IRA7W BENDEZéSENEK ISWTRTÍgB ® 1® gövid történeti és szervezeti fel építés® Aá Országos Szövetkezetei Hitelintézet /a továbbiakban OSZH./ korlátolt felelősségű szövetkezet, mely 1947-ben alakult meg az Országos Központi Hitelszövetkéz et és az Országos Földhitelintézet egyesüléséből® Célja a községi hitelszövetkezetek és általában az egész mezőgazdaság hitelellátása® kívül a kötelékébe tartozó szövetkezetekre vonatkozó központi feladatok elvégzése. Az al4ja tartozó községi hitel szövetkezetekkel való könnyebb érintkezés céljából 1951 -ben létrehívta a különböző megyeszékhelyeken működő kirendeltségeket. Ugyanakkor megtörtént a községi szövetkezeti hálózat részleges felszámolása s helyükbe a járási kirendeltségek megalakítása® Az OSZH« ki küldöttje utján állandóan ellenőrizhette az alája tartozó tagszövetkezetek közgyűléseinek, igazgatóságainak, végrehajtóbizottságainak, felügyelőbizottságainak munkáját® Bármikor megvizsgálhatta a szövetkezetek ügyvitelét, üzletvezetését, vagyonkezelését, belső igazgatását, számadásait, leltárait, stb. 1949-ig a hitelnyújtás főleg kisárutermelő rétegek számára történt, elsősorban kisgazdák és kisiparosok részére. Innen kezdve mindinkább előtérbe
