Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 92 -Szűcs Jenőt P SZgMPOggQKAJ^âtô A XVIII.században és a XlX.század elején megszülető magyar történet írás a mit emlékeinek feltárásnál nem isms;ete, nem használta a birtokos családok, levéltárainak sokoldalú, gazdag forrásanyagát. Szék az "archívumok", "íevelestárak" , "leveles tárházak" /ahogy az egyes levéltári instrukciók.egyöntetűen leszögezik, "hallgatni, titkot tartani tudó" levéltárosok vagy személyesen a nagy-középbirtokos nemes féltékeny őrizete alatt/, a feudális joggyakorlatba ágyazva a családi birtokok megvédésének, uj birtokok peres utón történő megszerzésének fortélyos eszközéül szolgáltak« De nemcsak Pray vagy Kovachich, hanem Fejér György, Horváth István is csak kivételképpen jutott egy-egy oklevélhez a családi levéltárakból • 1849 után és az abszolutizmus csaknem két évtizede után, amikor a családi levéltári anyag nagyrészt elvesztette jogi érvényét, a féltékeny elzáricózás /legalább részben/ felengedett - a történetírás valóság'gal "felfedezte" ezt az iratanyagot. Az elsők közt Thaly Kálmán bukkant a Rákóczi-kort illető számos fontos forrásra a vidéki kastélyokban, kúriákban. A figyelem ráirányult a magánlevéltárakra. A megnövekedett érdeklődés és igények érlelték meg a gondolatot a Történelmi Társulatban, hogy a szétszórt, nehezen hozzáférhető anyagot a lehetőségek keretein belül közelhozzák a kutatókhoz, fogalmat alkossanak a rejtett értékekről. A Társulat bizottságai sorra kiszálltak egyes vidékekre, a megtekintett levéltárak anyagáról bizottsági jelentésekben Számoltak be. Ezek a jelentések tekinthetők a családi levéltárak első, vázlatos felméréséül - az első levéltárismertetések. A oél és a lehetőségek természetesen eleve szűk kereteket szabtak megí az ismertetések nagy része válóban csak futólagos, vázlatos "felmérése" az anyagnak - egy pillantás a levéltárra - többnyire egy-egy bizottsági tag beszámolójának jegyzőkönyvi kivonata /v.ö. a Bánffy-1évéitárról« Századok, 1868, 578.1.} az Esterházyról u.o. 191.1.? a Batthyányiróls Századok, 1869, 259*l»í stb., stb./ . - „ Módszer, körülhatárolt, szabatosan meghatározott célkitűzés hiányzik a későbbi években közzétett "ismertetésekből" is, amikor már külön cikkek foglalkoznak egy-egy levéltár anyagával. Jelentős részük megelégszik a fontosabb sorozatok elmeinek felsorolásával s ezen túl nemigen tekinthető többnek, mint - a kor divatos kifejezésével élve - az anyagban való "halászatnak", feltűnő érdekességek , kuriózumok kiemelésének. A bizottságok figyelme-elsősorban a Mohács előtti korszak felé fordult /számos oklevelet tartalmi kivonatban közölnek/, a XVT-XVII.század már mostohább elbírálásban részesül,a 18. századról pedig többnyire csak nagy általánosságokban emlékeznek meg /ld. pl. SzentkLáray ismertetését a Dessewffy»levéltárrólí Századok, 1881, IO4.I., vagy Révész Kálmánét & Széchényi^levéltárról, Századok, 1885, 66.1./ /x/ Hangsúlyozni kivárjuk 'egyrészt azt, hogy a cikk az ismertetőleltározás kérdésében nem képvisel hivatalos álláspontot .Másrészt hsui^ulyozzuk,. hogy a cikk leközlését elsősorban nem az ismertetőleltározas - csak az OL-ban folyó munkájának . szempontjából tartottak szükségesnek, hanem azért, mert a családi levéltárak létrejöttével, tipizálásukkal, a megismerésükhöz szükséges előtanulmányokkal, előmunkálatokkal kapcsolatban - egyes helyeken talán vitatható voltuk ellenére is - számos olyan
