Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
-K - 1 hasznos megállapítást és szempontot tartalmaz, melyek kiegészítve Bakács elvtársnak a családi levéltárak rendezéséről már korábban megjelent cikkét, együttesen lehetővé teszik a családi levéltárak problematikájának ■ alaposabb megismertetését. /Szerk./ ........... ........ ‘"Mindez nem jelenti a vállalkozás ■‘hiábavalóságát, feledlegességét; ellenkezően: a múlt század végi, fos* isokhoz tapadó, uj, eredeti forrásanyag után lázasan kutató törekvés kifejezését kell látni benne, amely az országban található levéltári anyag jelentős részének feltérképezéséhez ve- ' zethetett 1885-ben. /Ld. Thallóczy Lajos beszámolója a Történeti Kongreszszuson, gzázadok, 1885, 24*skk./ . , . Célját - a figyelem ráirányítását a kormányhatósági, hivatali levéltárak mellett a magánlevéltárak anyagára - elérte. Annál nagyobb a hiány, pangás ezen a téren a következő évtizedekben. Ismertetések alig-alig jelennek meg, s ha meg is jelennek /családi oklevéltárak bevezetőiben stb./ módszerükben nem adnak többet a bizottsági jelentéseknél • Újabb nekilendülést a Levéltári Közlemények megjelenése jelentett,az 1920-as években. Kincs hely és mód ezeknek az ismertetéseinek részletesebb elemzésére, különösen egyes ismertetések behatóbb vizsgálatára - itt csak néhány közös, tipikus vonást emelünk ki. Egységesebb szempontok a 50-as években kezdtek kialakulni - a korábbiakra erősen jellemző még a kuriózumkereső módszer, amely a kellő szempontok nélkül nekiinduló ismertetőt, éppen a családi iratanyag jellegéből következően, oly könnyen elragadja. Diplomatikai, szfragísjtikai érdekességek, a család egyes tagjaihoz fűződő.kiragadott események aránytalanul hosszú taglalása - mindez a múlt század 60-80-as éveinek ismertetésére emlékeztet. Hasonlóan a "középkor-centrikusság** is: részletes oklevélkivonatok a Mohács előtti korból, rapszódikus önkényesség*gel kiválogatott darabok, egy-két bekezdés a török-kori anyagról, majd ehhez hasonló megállapítások: Ma XVTII-XIX .századokra esik a levéltár anyagának oroszlánrésze, itt azonban már.olyan tömegű s különösebb történeti értékkel nem is bíró iratokkal állunk szemben, amelyeket részletezni nem lehet* /iványi Béla: A gradeczi Hóiváth-St.insíth család levéltára. Lev .Közi .1927, 245.1»; hasonlóan jellegzetes ebből a szempontból Szabó Dezső ismertetése a Festetics-levéltárról# Lev.Közl.,1925, 86.1./ Lényegesen többet mondanak a 50-as években megjelent ismertetések. Ezeket a tanulmányokat már módszeresség, szempontokra törekvés jellemzi. Uj bennük az, hogy az iratanyag ismertetésénél az anyag genetikus struktúrájából indulnak ki, a család- és levéltártörténet pontos, részletes kifejtése az a váz, amelyre a forrásanyaggal kapcsolatos mondanivaló épül. Gyakran azonban éppen ez a módszer eredményezi az ismertetés elszakadását az ismertetendő anyagtól. A levéltár történetének, kialakulásának, különböző korokban történt rendezéseinek fejtegetése öncélúvá válik. Túlzottan részletesen, aprólékosan tárgyalnak olyan kérdéseket, amelyeknek az. iratanyag jellegéhez, felépítéséhez már vajmi kevés, vagy éppen semmi köze nincs. így az eredeti cél - az anyag ismertetése - kisiklik a szerzők keze közül, -.s ezt csak egy, a tanulmány.gerincétől elváló, hosszabb-rövidebb konspektus pótolja, ha egyáltalán pótolja. Ennek ellenére számos figyelemreméltó szempontot vetnek fel s egyik-másik mint önálló levéltártörténeti feldolgozás kiváló. /lia Bálint: A Thurzó-család levéltára, Lev.Közl. 1932, 21.1.; Fekete-^agy Antal: A br. Rudnyánszky-család levéltára, Lev.Közl. 1933» 1.; Ha Bálint: Az árvái BÜJíbírt okossá g levéltára, u.o, 225.1.; Bakács István: A Regécz-sárospataki uradalom levéltára, u.o., 1955, 5»1< stb./
