Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Útmutató a csomójegyzék készítéséhez - tervezet. • 1951.05.23 [sz. n. (1610-GS26-1/1951) = MOL XIX-I-18-a]

- 9 -/5/ A vázlatot ilyen esetben mindig csatolni kell a felvételi lapokhoz.

Egy raktárhelyiségről természetesen felesleges vázlatot készíteni.

Ad d./ A raktárberendezési tárgyat egyszerű magyar nevén jelöljük meg, pl. iratállvány, szekrény,láda,stb. Részeletes adatai közül a következőket jegyezzük fel:

anyaga, méretei.

Méreteiíisciatt-a következőket értjük:

állványoknál: az egymás felett elhelyezett áll- 7 ványok száma, az egyes állványok szélessége, mélysége és magassága centiméterben, hány állvány van egy állványfallá összeépítve, szekrényeknél: az egymás felett elhelyezett polcok száma, az egyes polcok szélessége»mélységes és magassága centiméterben rekeszes szekrénynél: az egy sorban elhelyezett rekeszek száma, a rekesz-sorok száma, egy rekesz szélessége, mélységes és magassága, ,, ládáiknál: a láda szélessége, mélységes és magassága centiméterben /mindig a belvilágot vegyük!/ Amennyiben a raktár berendezése egységes abban az értelemben, hogy azonos anyagból azonos méretek szerint készült berendezési tárgyak vannak benne, a berendezési tirágy leírása csak az első felvételi lapon szüksége-, a többin elegendő arra utalni.

Ömlesztett anyagot mindig köbméterben adjunk meg!

Ad e./ A raktározási egységen /egységben/található csomók számát egységesen tüntessük fel a csomók alakjának leÍrásával/pl. 24 fraktur csomó/

Amennyiben az elhelyezett csomók alakja eltérő y

egymástól, úgy ezt külön tüntessük fel /pl. 12 (kiterített és 32 fraktur csomó/

Ad f./ A Csomókon kivül fekvő kötetetek száma ■ •'

egységesen tüntetendő fel. /pl.42 kötet/

Ad g./

A

csomóknak a sorozatokhoz való viszonyát a levéltár rendezettség! foka határozza me

,

ennek megfelelően kell több-kevesebb részletességgel felrMaöyar Országos]

; I evéttár____!