Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Oltvai Ferenc–Vörös Károly: A területi állami levéltárak alapleltárainak kiadásáról. • 1957. [LH 1957/3-4. 437-446. p.]
vált ennek során, hogy az alapleltárak nem egy hdyütt hiányosak vagy túlságosan sommásak, olykor részletadataikban tévesek vagy pontatlanok, nem minden esetben vannak tekintettel az Iratanyag belső összefüggéseire, az fratképző szerv története során lezáJloti többszöri átalakulására. Mindezt az alapleltárak felvételének 4*954. folyamán gyorsított ütemben végzett munkája eléggé indokolta ugyan, de annak a követélménynek szükségességén, hogy az anyag kiadatása előtt az alapleitárak szigorúan egységes alapelvek alapján korrigáltassanak, nem változtatott. A publikáció központi problémájává tehát most már elismerten az alapleltárak revíziója vált 1957. legelején a LÓK e kérdés megoldására munkabizottságot hivott életre, mely a revízió tárgyában utasítástervezetet készített elő. Az utasítástervezet végső elbírálását és kibocsátását azonban a levéltári terület időközben létrejött szervezeti változásai a LOK -b an hosszú időre ismét megakasztották, 4957 folyamán azonban az OL elkészítette - igaz, hogy e munkálat eredményeitől teljesen függetlenül - iratanya* gának un. fondkartonokon, hivatali és irattári szervezeti szempontok együttes figyelembevételével rendszerezve felfektetett nyilvántartását. Míg azonban az alapleltározás kérdését ez a kezdeményezés csak másodlagosan érintette : - Oltva! Ferenc cikkének nagy érdeme az, hogy ezt a már hosszú ideje vajúdó problémát most már a területi állami levéltárak vonatkozásában ismét felveti és egyúttal kivitelezéséhez is hasznos szempontokat ad. A fentiek ismertetése után legyen szabad a sorok írójának is elmondania - hangsúlyozottan egyéni - véleményét az állami területi levéltárak alapleltárai kiadásának kérdésében úgy, ahogy azt az alapleltár revízió kidolgozására összeült bizottság utasítástervezetével kapcsolatban kifejtette, 4- + + + A területi levéltárak alapleltárainak kiadása két kérdéscsoport részletes megtárgyalását teszi , szükségessé : a) melyek azok az alapelvek, melyeket a jelenlegi alapieltárak revíziója során, következetesen érvényesíteni kell?-b) E revízió után milyen formákban történjék meg a leltárak kiadása? A revízió egységes alapelveinek felsorolása úgy véljük önmagától mutat rá azokra,- a fentebb általánosságokban már említett hiányosságokra, melyek a területi állami levéltárak alapleltáraiban eddig megfigyelhetők voltak, viszont melyeknek korrigálása nélkül további előrehaladás e téren nem várható. Első feladatként elvben pontosan meg kel! határozni mi a fond és mi tekintendő egy fonónak, ill. esetleg azon belül egy alapleltári egységnek. Ezen a területen az egyes alapleltárak erős eltéréseket mutatnak egymástól. Van leltár méh például egy-egy, akár kisebb üzem anyagát is szinte irattipusok szerint több önálló alapieltári egységre bontja, más alapieltárak viszont egy al^pleltári egységnek tekintik egész abszoiutkori megyei iratanyagukat. Vannak levéltárak, melyek pl, a közgyűlési iratanyagot egyben veszik fel te leint et nélkül arra, hogy feudális vagy polgári korí-e az, mások két részre tagolják, ismét mások négy részre, külön véve föl mindkét periódusban Jegyzőkönyveket és az iratokat stb., stb. E területen tehát feltétlenül szükség van elvi állásfoglalásra. Egész sajátosan jelentkezik ez a probléma azoknál a fondolmál, melyek a népi demokratikus korszakba is átnyúlva tartalmaznak iratokat, A leltárak egy része a népi demokratikus korszaknak az irattermelő szervek éietére és az iratanyag Jellegének változására gyakorolt nagy Jelentőségét nem észleli. Van leltár, mely pL egy alapleltári egységnek veszi valamely üzem államosítás előtti és államosítás utáni -- napjainkig nyúló - anyagát és az egészet az államosítás utáni néven ismerteti. Ugyanez figyelhető meg hivatalok esetében is : a 19. sz. közepétől meglévő iratanyagot úgy tüntetnek fel, mint egy most működő tanácsi szerv iratanyagát. Véleményünk szerint ha nem is éppen a felszabadulás éve, de vállalatoknál az államosítás, hivataloknál pl. régi megyerendszer megszüntetése és a tanácsi rendszer megalkotása feltétlenül lezárja a fondot Ezt a konkrét álláspontot akár elfogadjuk akár nem, az alapleltárak revíziójának második föfeladata mindenesetre annak elvi megállapítása kell legyen, hogy a népi demokratikus átalakulás, illetve hivatal-' átszervezés hogyan és mennyiben zár le, illetve kezd uj fondot. 443
