Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltárak kiértékelése. • 1952.06.12 [864-1330/1952 LOK = MOL XIX-I-18-a]
- 14 -12«/ Kortyon negyei közlevéltár olaploltára, /50 tóttól*/ A Komárom negyei közlevéltár a volt Esztergom megyei és város levéltárából áll, Mind a negyei, mind a városi levéltár a félszabadulást megelőző események écran súlyos veszteségeket szett» vodott /a negyei levéltár 1867 utáni anyaga teljesen megsemmisült/ 00 önlesztott állapotba került, A felszabadulás óta eltelt időszclo» bem a nagyol levéltár anyagát nagy állagok szerint ugyan már Össze* Válogatták, de sehol sen került sor az eredeti ix-attári rendszer ▼leszaállitáBd^c, Bbboa a helyzetben kellett az aránylag igen kî» terjedelmű levéltárat leltározni s az alttpleltár est ft helyzetet tükrözi vissza, A leltár fölépítése logikus, ideális rendet tSvvt^ külön tartva ogynáetól a volt negyei és városi levéltárakat, 8ajM0 a helyes logikai felépítés Sen tudta a loltór élkószitóaskor fenn* álló tótolholyzot hátrányait kiküszöbölni és így az egyes IclWM szánok alatt tulajdonképpen több sorozatnak nóg szét nem válhftStoM* állagai keverednek össze, Feltétlenül szükséçes lösz* hogy a StadB»” zés során, de még a leiró leltározás megkezdése olőti az agyas ••* rozatok szétválasztásra kerüljenek. Megkönnyítette volna a leltár áttekintését ha a 25-51 tótelszámolt datt foglalt bizottsági Írótokat vagy összevonta volna vagy légy* Xább is összes!tőlappol látta volna el. 15»/ Past negye levéltárának olapleltára, /119 tétel/. Pest negye közlevéltára, amely a negyei közlevéltáraink között tcrjodclonre nézve a legnagyobb, a felszabaduláskor egy viszonylag rendezett polgárikori, szépen rőndezott feudáliskori és tcljoson rendezetlen Bach korszakbeli állagokkal rendelkezett. A leltározást ncgolözően a közlevéltár dolgozói naí'yarányu rendezési munkálatokat hajtottak végre, aminek eredményeként a Bach korszak anyaga is nagy* jóból rendezett állapotba került és igy le 1 tár ózhat óvá vált, Az elkészült alaplelt ál* több dolgozó közös nunká jaként jött létre, ezért 0.Z egyes részekkel külön kell foglalkoznunk. Annál is inkább ezt kell tennünk, nívói az egyes leltározók nunkája között igen nagy különbségek észlelhetők, amelyeket a levéltár akkori vezetőbe el-» simítani non tudott. Ugyancsak az akkori levéltárvezető hibaja a leltár felépítésében található túlzott nesterkéltség, A leltár ugyan mindössze 119 tételt tartalmaz de a 119 tétel mégis 615-ig menőtételszámot nutat fel. Ezt a csodálatos eredményt oly módon éri el az alapleltár felépítése, ho{jy a, feudális kori iratok 21 tételét 1* 21, az abszolútkor! állag 48 tételét 122-170, a polgárikori 42 tételt 271-212 /sic!/ és a családi levéltár 8 tételét 607-615. számozta meg. A számozástól eltekintve a levéltár az egyes korszakok^állagainak elkészítette gyüjtölnpj,ait is, amely azonban nen gyüjtőlap abban az értelemben, ahogy azt az útmutató előírta, honén a korszak anyagának trrtalonnutatója, A feudáliskori anyag alapiéItára nemcsak ennek a leltárnak, honon áltöLó.ban valamennyi leltárnak szemszögéből nézve a • leggyengébben sikerült. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a leltározót son a nuit század elején Bella fŐlcvóltáros által létrehozott mesterséges irattár-rodnszert nem értették meg som az egyes sorozatok lényegével nem foglalkoztak dogot, A nostergóges tételszámúzás rendszerének njgváltoztatása mellett a feudáliskori döploltár újra való elkészítésé is feltétlenül szükséges. [Magyar Országos! I____Levéltár ___[
