Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - A levéltár leltározása. (1951.04.05-1951.04.07-i levéltárvezetői konferencia 3. napirendi pont) • 1951. ápr. [sz. n.]
L leltározáshoz szükséges adatoknak az összegyűjtését az ismeretes .kordépontok alapjuno hplyes módszernek tartom. Ezek a kórdőpontqk nmlon -olyan : szőnpóntfa figyelemmel vannak, ami a leltározással kapcsolatban felmerümhot. Es ez none sale az alapleltcár, hanem az ismertető leltár munkálataira is vonatkozik. Több kérdést az ismertető-leltárral kapcsolatban som tehetünk fel az anyagra vonatkozólag. A különbség"csakiaz, hogy egyes kérdésekre másképen is,‘ más'szempontokból is válás gólunk k Más kérdés azután, hogy miként csoportosítjuk, azaz foglaljuk leltár formájába, a Leltározás ; során felvetett kérdéseiére nyert válaszokat, à leltári adatokatj otekintetben van-e eltérés az alapleltár és az i...ortotö leltár között? Az alapleltárak fomábuöntdsévol az eddigi leltározási munkák során kövezett gyakorlat az voit, hogy minden különálló, vagy különállónak is tekinthető luveltárrészről, levéltári egységről, külön .1 olt ári lap /amely maga -több oldalra is terjedhet/ készült, s ezen a leltári? lapon Töltöttel ki a leltározó a kérdőpont oknak .. megfelelő rovatokat" válaszolt ja pontokba foglalt-kérdésekre, ugyan olyan rendszerben foglalva pontokba a feleleteket. Ez a nee.oldás - véleményem hzérint - nem a legpraktikusabb már az alaploltárnál sem, meg kiovésbbé az ismortoto leltárnál. A nehézséget"non abban látón, hogy nem könnyű megállapítani, hogy melyik az a legkisebb levéltári, rész vagy egység, amely leltári egységnek megfelel. Ezt az anyag keletkezésének, rendszerének, tárgyánaV stb; ismeretében, különösen-az ismertető leltározás alkalmával, amikor ezeket az'adatokat föl kell 'deríteni, végül is meg lőhet határozni, j . Gyakorlattatlarmfik. főleg az ismertető leltárnál, azért találom ezt- a megöldust , 'mert ragaszkodva a kórdőpontok-adta témához. többszörösen•ismételni kénytelen olyan adatokat, amelyeket elég lenne egy helyen felsorolni’; Továbbá, mert a leltározott levéltár ronIszerének az áttekintését, kidenboritását a leltárban, kevéssé teszi lehetővé,- éppen azáltal, hogy egyes levéltárrészéknek, amelyek külön leltári"lapot.kapnak, túlzott önállóságot biztosit, másokat pedig., a kísobbok-t, szinte elsü}yeszt a leltári ■ ‘adatok tömegében. ■ . ; ■ A levéltári leltáraknak fel dpitősükben a leltározott levéltári anyag rendszerét kçll -nyomon követni ok. Különösen ez az ismertető leltárakra vonatkozik, g legnagyobb levéltári egységen kezdve fo* . koz at osan kell lefelé haladniok h kisebb levéltári obységek felé. Közben ,pc lig minden -levéltári egységnél elmen leni mindazt, felsorolni mondásokat a leltári adatokat, amelyek arra a levéltári egységre vonatkoznak, annak az egységnek további kisebb részei kö.zül valamennvirj.'Ezeket a leltári adatokat azután nem szükséges a további kisebb egysegek mindé s y ikonéi külön-külön is feltüntetni, Ezáltal igen som fblcslges Ismétlést lehat megtakarítani, s az bgész lelt.á?? áttekinthetőbbé, félik. Ha végig fütinikka megfelelően készült leltári lapokon, .hgy tűnik ïél a kérdőpontok jelentenék a .. leltáraié gerincét, vezérfonalát3nolott - véleményem szerint - a gerincnek/ a vezérfonalnak, az anyag rendszeréből kell önként alólnía, s.a kórdőpomtok alánján folyt vizsgálat során nyert leltári adatoknak koll ehhez á'vezérfonálhoz, ehhez a gerinchez illeszkedniök. ' - ■ Rátérek ezek-után a loltái’i adatgyűjtés'munkájának az áttekintésére, fol.g abból a szompontjból, hogy hol válik el, s miben különbözik oz a'munka az ismortoW leltár esetében az alapleltá- . rozásnál főivé nknkátol, J
