Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - A levéltár leltározása. (1951.04.05-1951.04.07-i levéltárvezetői konferencia 3. napirendi pont) • 1951. ápr. [sz. n.]
megfelelt, le a válaszukat szűkszavúan, az anyagban kcvósbbé járatosak száaára nun ’ elég .világosan' fogalmazta meg. Pedig az alaplcltárban, ha non-is karul kinyunt..fásra. másnak is könnyun cl kuli igazodnia, • nemcsak annak, aki kosz if ott u. •Voltok lult.ározókjj'ákik megtalálták a helyes határt az ismertető Iplfár felé, ónén oïpnltak. sun toú 0 Q y S Ülj. kevesebbet, legfel— jobb ‘csak vd amivel többet, mint ami az alapleltárba kívánkozik. Végül-egy része a leltározóknak nun tudott szabadulni a levéltáros kutató szcnvcdólyónok a hatása alól, leltározás közben nem tudott .anyaga iiugisiierósébcn bizonyos korlátokon belül maradni, s amit iuyiiűpálla azt az alapi oltárba fel is vette. Az ilyen alapleltárak azután jóval tulnennek az eredetileg megszabott kereteken, erősön megközclitik az ismertető leltárakat. Ezzel temószefes^.'együttjárt az. hogÿ az eredetilég tervezett időkereten is tulEontck a munkálatok. Viszont kétségtelen, hogy az ismertető leltárakhoz szükséges élőmunkák-jelentékeny része mar az alapicltározás során elvégzésre került. L fő probléma tehát az alaplultározás során az volt, meddig . terjednek à leltár határai? S a közelmúltban megindult ismertető leltározásnál is az lesz, a legnehezebb kérdés, hogy hol végződnek az inert öt'ő. leltár köretei, s a leltározó, mikor tevőd át valamilyen más levéltári műfaj területére? a jelek legalábbis erre mutatnak, ' ' ■ Erre a nehézségre, mondhatnám úgyis: veszélyre, utal az ismertető leltárnak 'olyan értelmezése, amely szerint az alapleltár és az ismertetőioltár között a főkülönbség az, hogy az előbbi összefoglal ólban az utóbbi.pedig x rósz lut ökre is kitér juszkudvc foglal■ kozik az iratanyaggal. E felfogás szerint az ismertető leltárnak az a kritériuma, hogy csonőnkint; vamy meg kisebb egységekre is kitérve ismerteti az iratanyagot’ Ezt a felfogást nem tudom osztani. Vóloményem szerint a két ■ leltár közötti különbség non abban van, homy melyik'a részletesebb A részletesség c tekintetben nom lényeges kritérium. Mind az alapmind pedig.az ismertető leltár lehut összevont, de lehet egészen ... rósz let os is, anélkül, hop:y ez a körülmény alap jellegüket mcgvál'. toztatná. A. döntő különb sógot változatlanul abban látom, hogy az alapleltár az iratanyag őrzésére, az ismertető leltár pedig'ezen . tulmunőleg annak használatára vonatkozó adatokat is tartalmaz, isd murotpkut is közöl. Bizonyos fokig párhuzamosan halad a kót leltár, eizony os .adatokat mindkettő tartalmaz, ossz event .an, vagy rósz letosun kifejtve, ez nem döntő; bizonyos ponton az ismertető leltár továbemegy, és olyan .adatukra is kiterjed, amelyek már non az iratuk őrzése,, hanem kizárólag a bennük való kutatás szenpont• jából adnak felvilágosítást. ismertetik a levéltárat. Az el .plultár tehát i.ünt minden levéltári nunkáneikamely az alapleltárea fölvett.anyaggal kapcsolatos - alapja az ismertető■ leltár elkészítősének is, Alaplultár nélkül ismertető leltárt késziteni nem lőhet, helyesebben anélkül non, hogy az ismertető leltár készítője cl nem végezte mindazt a munkát, nem tisztázta mindazokat a-kérdéseket, amelyek az alapleltározással kapcsolatban fel merülnek. Az alaploltár készitósónok módszere az Országos Levéltárban és az ország többi levéltárában is az vult, illetve az,, hogy a leltározó az anyagra vonatkozólag bizonyos .kérdőpontok alapján állitja össze a leltári adatukat. A következőkben azt kívánom felvetni, vájjon ez a nó Iszer ninJenben mugfolol-e,az eddig szorzott tapasztalatok alapján nem kcllene-c rajta változtatni, továbbá, ez -a módszer alkalmazható-o, s ha igen, milyen esetleges eltérésekkel, az ismertető leltározásnál?
