Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - A levéltár leltározása. (1951.04.05-1951.04.07-i levéltárvezetői konferencia 3. napirendi pont) • 1951. ápr. [sz. n.]
2,0 hcgy az iratok milyen alakú os nagysá/u. csomókban vannak elhelyezve, nor., közömbös ez a kutatás szomponliából som, különösen akkor, ha az.iratokhoz, se ólkönyv nincs, s a kutatónak darabról-darabra kell .azokat átnéznie. à e .z 1848/49-i minisz-Es őzzel kapcsolatban rá kell mutatnom térim ,i■levéltárról irt ismertet^ leltáron ra, t.i, hogy. az iratcsamók és segédkönyvei .. .. u , , nem alja nog/ s nőm közli az egész levéltár és annak egyes részei ■ annyiadét folyom A ’lultár Írásánál meg ugv volta..., hogy ezek gí^^datok a kutatás szempontjából kevéssé fontosak* De nemcsak őzért adtak ol. Elmaradtak főiem azért, mert-az élsz lovóltárbbn épon a leltározás során megáilapit ott tennivalók végrehajtása során jelentős méretű rendezési munkákat kellett'elvégezni, - E munkák eredi ..ényekópon egyes-sorozatok mennyisége megváltozott, regi csomók összezsugorodtak, újak keletkeztek stb. Mindezt a változást mennyiségileg .‘pontosan ’látni a leltározás alkalmával rég nom. lehetett . Ezért* non vettek fel az ismertető leltárba az anyag-konnyi sógor u vonatkozó részletesőbb adatokat. Ez a kérdés különben összefügg azzal, hogy lehet-e és szabad-o olyan anyag* 1, amely non teljesen rendezett, ismertető leltárt készíteni. bon a vonatkozásban meg .'issza : fogok rá térni; Vissza térve az alap- és ismertető leltár közti különbségre,. i a leltározók előtt ab’bah a kérdésben merült fel, hogy milyen ' adatokat, vegyenek fel az alapioltárba és milyeneket utaljanak az ismertetőbe, c tekintetben a tapasztalatszerzés tandiját kellett megfizetni, s aZ eredmény a leltározók egyéniségének es szakmai felkészültségének megfelelően sokféle lóit. ... Minden leltározó ne kapta.. z-u.n„. kérdő pontokat, amelyekre válaszolnia kellett. E kérdőpontok', alapján in lit ott a cl azután a LÓK az akpleltározási munkálat az ország valamennyi levéltárában. E pontokat, tehát az itt. jelenlevő-szaktársak is lúnd jól ismerik. • A leltározó feladata volt, hogy a megadott kérdőpontok alap-ián az anvag jelleget figvelcmbeveve készítse cl az alapleltárat. ro Általános“.irányelvül valamennyi leltározó azt az utasítást kapta, hogy uy vegyék fel az anyagot, -amint az a leltározás időpontláb cm fekszik, a kürdőpontokra úgy válaszoljanak, amint az anyag átte-. hintése alapján lehetséges, anélkül, hogy e célból kutatásokat’.' folytatnának'az anyagban. Ilyen célú lóikat ás okba., nár csak azórtosem bocsátkozhattak, mert a leltározási munkák befuj-zóso igen szűkre batáridőkhöz volt kötve méretezett ' A munka közben állandó megbeszélések, tapasztalatcserék folytak, az .eredmény ennek ellenerő neii lett egységes, az elkészült aL.ploltárak lényeges eltéréseket mutatnak. Volt -olyan leltározó, szoronc-sérc kivételkénen, aki c.‘észen ' félreértette azt a megszorítást, illetve utasítást, ho. y kutatást az anyagban nem kell végezni. Azt ad fáradságot sem vette, hogy az iratcsonókat az irattári rendszer-mbgállapitása céljából kinyissa, honom ha a feliratokból a rendszer nem volt megállapítható, kósőjO megállapít uniónak tüntette fel,, holott, ha 2-3 csomót belül* . ről is. megnézett volna, a rendszert » azonnal leszögezhette volna. Bobon a leltárban fordultak ülő olyán megjegvzésok, hogy az anyag "többé, kevósbbé rendezett", szerepelt többszáz segédkönyv minden közclcebi mcgliatarozás.nélkül. Ez a leltár nem tudott mo^fölelni az alapioltár követélményeinek, sa levéltári humor igen enyhe kifejezést használt, maikor a’"könnyed" jelzővel különböztette meg. Volt olyan leltározó, odú a lu vélt ári. humor osztályozása szerint "lakon^kus" alapiéitárat készített. -Minién pontra-gondosan
