Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Baranya Margit: Baja Város Termelési Bizottságának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1949: 11,5 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 97-99. p.]
Baranya Margit BAJA VÁROS TERM ELÉSI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI A PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN* Iratok 4945-4^40. - 14.5 íraUm. 4. A felszabadulást követő időszakban nagy feladat volt a háború által rombadöntőtl ország újjáépítése, a szétzilált mezőgazdaság taipraállitása- A nemzeti érdek és a földműves lakosság egyéni gazdasági érdeke egyaránt a mezőgazdasági munka sürgős meg szervezését követelte. Rendkívül fontos volt tehát, hogy a háborútól sújtott országban föld ne maradjon megmüveletlenGL* A termelés folytonossága és zavartalan menetének biztosítása, valamint a termelés színvonalának emelése érdekében* a földművelésügyi miniszter 30 300/1945> sz,, 1945 január’ jában megjelent rendeleté elrendelte, hogy a községek elöljárósága gazdasági elöljáró, mező* gazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával, a járási (vármegyei) gazdasági felügyelő irányítása mellett haladéktalanul szervezze meg a termelési munkaterv kidolgozását. A földművelésügyi miniszter felhívta az említett szerveket hogy vegyék kezükbe a kezdeményezést és sürgősen alakítsák meg a termelési bizottságokat Ez meg Is történt az ország egész területén. £ községi bizottságok munkájában részt vettek a mezőgazdasági szakbizottságok, a gazdasági munkásképviselet tagjai, a gazdasági felügyelőség vezetője, valamint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok delegáltját Ez utóbbiak a Nemzeti BL zottság Javaslata alapján működtek a termelési bizottságokban, À földművelésügyi miniszter fenti számú rendelote meghatározta a termelési és munkaterv elkészítésének irányelveit is, A tervet mindenütt a helyi viszonyok alapján kellett elkészíteni, Rendkívül fontos volt a megművelésre váró földterület, a rendelkezésre álló erőforrások - igaerő. gépek, vetőmagkészlet és kézi munkaerő, stb. - reális számbavétele. A községi termelési bizottság a járási termelési bizottságnak tartozott jelentést tenni, ha valahol akár vető magból, emberi, gépi vagy igás munkaerőből hiány, illetve a saját termőterület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkozott Az eredményes termelést ul csak a kölcsönös segítség alapján lehetett biztosítani A rendelet előírta, hogy minden községben a termelési bizottság - a rendelkezésre álló munkaerő célszerű és leggazdaságosabb kihasználása érdekében - az elvégzendő munkák sorrendjéről termelési naptárt is tartozik összeállítani. Mivel a 30 300/4945, ME számú rendelet alapján összeállított bizottságok összetétele és általában a rendelet végrehajtása nem felelt meg a rendelet intencióinak. 4945 októberében a 22500/4945, FM számú rendelettel megyei termelési biztosokat neveztek ki, valamint újjáalakították és többfokuvá tettók a termelési bizottságok rendszerét: községi Járási, városi és nie gyei termelési bizottságokat hozlak létre. A városi bizottságok ezek után kiterjesztett jogkörrel Irányították a mezőgazdaságot munkájuk során mindenütt alkalmazkodva a helyi adottságokhoz a termelési tervek kidolgozásánál, A városi bizottságok hatáskörébe részleteiben a következő feladatok ellátása tartozott: a) a vetőmag, üzemanyag, műtrágya, védekező szerek, stb, biztosítása, valamint elosztása, b) a kézi- gépi és Igamunkaerő igénybevétele és szétosztása, c) az ipari növénytermelés szervezése és biztosítása, d) a kötelező ipari növénytermelés ellenőrzése. e) javaslat a megyei termelési bizottsághoz a kötelező termesztés alóli felmentés, _______vagy a területi arány csökkentése tárgyában. Az ismertetés 1, pontjához a szerkesztés során igen jelentős mértékben használtuk fel Páhí Ferenc a Csongrád városi termel ősi bizottság ismertetése kapcsán a szervtipusra vonatkozóan feldolgozott anyagát (Szerlc) 97
