Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Baranya Margit: Baja Város Termelési Bizottságának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1949: 11,5 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 97-99. p.]
D a gazdáknak a termelés érdekében való szervezése és tömörítése. gl a termelési hitelek [elhasználásának ellenőrzése, h) a termelési terv sikeres végrehajtásához szükséges egyéb intézkedések. A termelési bizottság tagjai működésűk során közhivatali teendőket látlak, rendelkezéseik betartására kötelezhették a gazdákat Joguk volt az elhagyott, vagy rosszul munkált javak kis haszonbérletek formájában való hasznosítására, A bizottságok összetételéről a 22 500/4945. sz. FM rendelet 6. §-a intézkedett úgy. hogy azokat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 4 politikai párt, a helyi Nemzett Bízottság és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége által egyenlő arányban kiküldött földműveléssel hivatásszerűen foglalkozó tagjaiból és a községi elöljárókból keli megalakítani. A községi (városi) termelési bizottság tagjainak száma azonban 7-né! több nem lehet A bizottság elnökét tagjai közül választja 1 évre. A bizottság később a 62 200/L A. 1947. FM sz, rendelet intézkedésére az üjbirtoké sok és Földhö&uttatottak (UFOSz) képviselőjével bővült Ugyancsak kiegészült a 4600/4947. ME sz. rendelet 3. § 3. bek. értelmében a hegyközségi elnökkel és a hegybíróval. A szerv működése a mezőgazdasági igazgatóságoknak 4949 tavaszán történt fel állításakor szűnt meg. (2640/4949. Korm, sz.) 2, Baja város termelési bizottsága 4945. február 20’án tartotta alakuló ülését. A bizottság hatásköre nemcsak Baja városra, hanem az akkori egész Bács-Bodrog megyére is kiterjedt A bizottság bázisa a városi gazdasági ügyosztály volt, ott végezték a bizottság adminisztrációs munkáját is. A bizottság feladata az őt életrehivó rendelet értelmében a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások tervszerű és legteljesebb kihasználása volt a termelő munka zavartalan menetének biztosítása érdekében. Jogosult volt mindazoknak az intézkedéseknek a megtételére, amelyele a fenti cél elérése érdekében szükségeseknek látszottak. Munkája és működése Így teljesen önálló volt, intézkedéseiben pedig a szakszerűség érvényesült Minden vitás és szakkérdésben a vármegyei vagy városi, illetve járási gazdasági felügyelőség döntött mint felettes hatóság. Működéséről tíznaponként küldött jelentési a Földművelésügyi Minisztériumnak, valamint a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának, (Baja város polgm. 35 505/4945 alapsz ) A termelési minisztert biztos kinevezését követoleg 4945, november 46-án újjáalakították Baja város, addig 25 tagból álló termelési bizottságát A bizottság hatásköre lényeges változást nem szenvedett, de eddigi felsőbb fórumai helyett azután a termelési miniszteri biztoshoz tett jelentést, A bizottság egészen a szervezet megszűnéséig 4949 tavaszáig állt fenn. 3. Mivel a város termelési bizottságának ténykedése, szervező munkája a város mezőgazdaságának egészére kiterjedt, iratai jelentős forrásértékkel bírnak- A termelési bizottság irattárából azonban * bár a bizottság önállóan intézkedett és ügyiratairól (függetlenül a bázisául szolgáló gazdasági ügyosztályétól) önálló íolyószámos iktatást vezetett - sajnos csak egészen kis töredék maradt lenn. A bizottság működésére vonatkozóan azonban a megmaradt Iratokon kívül a polgármesteri hivatal gazdasági ügyosztályának irattárában is találhatunk visszatükrözött iratokat és adatokat, melyek a bizottság működéséről alkotott képünket jelentősen kiegészítik. A bizottság működésére vonatkozó fontosabb iratok regesztái. 4. 4945. március 10, Jegyzőkönyv a termelési bizottság rendes üléséről A bizottság javaslatot dolgoz ki a mezőgazdasági munkabérek és terményárak rendezésére es megállapítja, hogy a mezőgazdasági 93
