Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 33-41. p.]
À fentebbiekből nyilvánvaló, hegy 1945-ben és 194^»« igen sok ember került igazolási eljárás alá, PL Zala megyében a Letenye-i járásbíróság akkor aránylag kevéssé Iparosított területén egyedül 4945-ben 4048 igazolási ügyet intéztek. Így nem csodálható, hogy az igazoló bizottságok iratanyaga a Zalaegerszegi Állami Levéltárban is oly nagy mennyiségit * Aï Igazolási c-ijárás alapja a közalkalmazottak igazolásáról szóló rondelet (R). a más foglalkozásúak igazoltatásáról szóló rendelelek ettől többé kevésbé eltértek* Több tekintetben módosították apránként a közalkalmazottakkal szembeni eljárást Is, A Jogszabályalkotás tehát kissé kapkodó nak látszik, és az igazolási eljár ás Joganyaga elég kusza lett Ez azonban annak térné szét es következménye volt, hogy először a legsürgősebb intézkedést a közalkalmaz oki szolgálatnak az antidemokratikus elemektől való megtisztítását kellett megtenni, később merült tel a szüksége más foglalkozásúaknál is az igazolás alá vonásnak, és az uj szabályok megalkotásánál már támaszkodtak az Igazolások során addig szerzet! tapasztalatokra, és a hibákat korrigálni próbálták. Az igazolási eljárás célja R. bevezetése szerint annak megállapítása, hogy a közalkalmazott nem tacusitott-e a magyar nép ér dekáit sértő magatartást Ilyennek volt tekintendő a nyilas vagy más fasiszta Jellegű párt vagy mozgalom tagsága, annak támogatása, célkitűzésen nek helyeslése, propaganda a háborúba való belépés, abban való további részvétel és általában a tengelyhatalmak érdekében. Ilyennek volt tekintendő továbbá az ország lakosságának egy részét sértő törvények meghozásának előmozdítása, s a végrehajtásukban oly módon való részvétel, hogy az a Joghátránnyal sújtottak helyzetét súlyosbította. A lényegileg a közvéleményt kifejező nemzeti bizottságok felfogása a nép érdekeit sértő magatartásról világosabb, A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 1045. április 164 Jegyzőkönyve szerint az igazolás célja eltávolítani állásukból azokat, akik a demokratikus átalakulást gátolhatják és az uj közélett szellemnek meg nem felelő magatartást tanúsítottak, «nehogy továbbra is a régi rend emberei Irányítsanak.* Másrészt szükségesnek tartották az Igazolást eljárással a lakosság Jelenteke nyerés zét átszűrni, nogy a nópellenes bűncselekményeket elkövetők személye kiderüljön, és azokat népb Íróság elé állítsák. Az igazolási eljárás megindítása tehát tényleg közkívánatnak volt tekinthető. A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 4045. április 46án már el is határozta két igazoló bizottság szervezését, mikor még alig volt összeköttetésűk Budapesttel, és az Igazolás hivatalosan szabályozva még egyáltalában nem volt. Persze a helyi adottságoknak megfelelő bizottságot szervezett. Akkor még csak kél pártnak volt helyi szervezete, a, Magyar Kommunista Pártnak, és a Szociáldemokrata Pártnak. Mindegyik Igazoló bizottságba 2-2 tagot küldött e két párt, elnökét a Nemzeti Bizottság választotta, és hetenként egy tagot hívott be attól az intézmény tői, amelynek alkaimazottait igazolták. Ezt az Intézkedést április 22-én a megye főispánja is Jóváhagyta (26/1045, 11« sz). Május 4-én azután az Igazoló bizottság megalakítását a Nemzett Bizottság a R rendéikezóseihez igyekezett idomítani, de tiltakozott az ellen, hogy a bizottság megalakitá sál a R a főispánra, nem pedig a nemzeti bizottságra bízta. Az igazolási eljárás lefolytatására - nem tekintve a bonyolultabb budapesti viszonyokat valamint a honvédség tagjainak és az egyetemi hallgatóknak igazolását - a területi igazoló bizottságok voltak hivatva. Ezeket a R 5 §-a alapján a főispán alakította meg, ahol főispán még nem volt ott a nemzeti bizottság, Brigjevica, Zala megye első, ideiglenes főispánja ei Is fogadta a Nagykanizsai Nemzett Bizottság e tárgyú intézkedéseit, mert akkor még Zalaegerszeg és Nagykanizsa között is igen nehézkes volt a közlekedés. Brigievics holyére azonban rövidesen az Ideiglenes Nemzett Kormány által szabályosan kinevezett főispán került, aki már maga intézkedett, de elég későn. Csak május 49-én adta ki rendelkezését az egyes Járásbíróság! székhelyeken. igazoló bizottságok megalakítására (461/4945. fi. sz,)- Elvileg minden Járásbíróság! székhelyen kellett igazoló bizottságot alakítani, a főispán döntött abban a kérdésben, hogy egyet vagy többet Zala megyében tényleg minden járásbíróság székhelyén alakult Igazoló bizottság. Azokra a Járásokra vonatkozóan, melyekben Járásbíróság nem székelj az illetékes Járásbíróság székhelyén működő igazoló bizottság járt el, Így a pacsal járásra a nagykanlzsat a lenti 35
