Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]

- 14 -iratait típusonként gyűjtemén?/ jellegű fondokká kell összevonni.

A gyűjteményes fondon belül az őt alkotó fondtöredékek mindegyike állagként tüntetendő fel. 'űnt a regisztratura jellegű fondok állagra bontásánál, itt is ügyelni kell arra, hogy az állagok évköre és össz-terjedelme megfeleljen a fond adatainak, sőt arra is, hogy a gyűjtemény jellegű fond óimét nontosan és átfogóan adjuk meg. E fondok a rendszer megfelelő alcsoportjában, általában annak végén helyeznd^ el. ’/fűködő szerv iratait - állagként - nem lehet gyűjtemény jellegű fondba besorolni.

E fondok mellett ismerünk szervetlen gyűjteményeket, amelyek egyes darabjai különféle facsoportokból, vagy a levéltár állományában nem képviselt fondcsoportokból származnak, és néhány kivételtől eltekintve a gyűjteményi főcsoportokba /XV. és

XXXII./ sorolandók.

Ha egy-egy szervtipusból mintavétel formájában vesszük át valamelyik fondkéoző anyagát, ebből minden esetben önáll* fondot kell alakitani.

10 .

Az 1848-as és 1945-ös korszakhatár rugalmas értelmezése azt jelenti, hogy a fondokat nem tagoljuk feleslegesen. Ha valamely több perióduson átnyúló irategyüttes levéltári rendszerének alanja nem az időrend, hanem olyan más rendszer, melynek következtében a periodushatárok szerinti szétválasztás bonyolult lenne, vagy azt megtenni valamely periódusba tartozó’iratanyag csekély volta miatt nem lenne érdemes, az irategyüttest egészben a kezdő periódushoz soroljuk bé. Vonatkozik ez főként az 1848.évi periodushatár alkalmazására, f melyet tárgyi rendszerű iratanyag esetében a !

i