Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Javaslat a fondjegyzék-szerkesztési alapelvek módosítására. (1985.10.01-1985.10.02-i hajdúszoboszlói igazgatói értekezlet 3. napirendi pont) • 1985.09.10 [68485/1985 XVIII. LO]
7 Igen bonyolult kérdés a tanácsi iratanyag rendezése. Mig a törvényhatósági iratok 1950-ig - a vonatkozó előírások értelmében 4 főcsoportba tartoznak, addig az előbbieknél több szakf ela da tot ellátó megyei, városi, járási, községi tanácsok iratanyagát egyetlen főcsoportba /XXIII./ kell besorolni, figyelembe véve a folyamatos gyarapodást is. Az 1962-es utasítás - a különböző tanácsi szinteknek külön számkeretet biztosítva - úgy rendelkezett, hogy a tanács, a VB, a titkárság, valamint az egyes szakigazgatási szervek iratait külön fondként kell számbavenni. 1962-ben az alapelvekhez rendkívül félrevezető példatár készült. A megyék vonatkozásában például megtaláljuk itt a 8/1955./II. 13./ M. T. számú rendeletben rögzített osztályokat, ezek jogelődjei közül négyet, jogutódjaik közül pedig hármat. A példatár kezdőévet nem ad, vagy pedig azt egységesen 1950-ben jelöli meg olyan szakigazgatási szerveknél is, amelyek csak később kezdték meg működésűket. Mivel a városok, járások esetében hasonló megoldással találkozunk, megállapítható, hogy az 1962-es útmutató a tanácsi iratok rendezéséről csak kevés gyakorlati útbaigazítást adott. 1957-ben, amikor a járásoknál, járási jogú városoknál, sőt helyenként a megyéknél is bevezették a központosított iratkezelést, megingott az az elv is, hogy a szakigazgatási szervek .iratait önálló fondoknak kell tekinteni. Az 1978-ban kiadott módosítás e kérdésekkel nem foglalkozott. A Levéltári Szemle hasábjain több szerző /pl. Komoróczy György, Schneider Miklós/ értek ezett a témáról, elsősorban a fond- és állagképzés kérdéseit vizsgálva. 198,2 márciusában a MKE Levéltári Szekciója a járási jogú városok iratainak rendezésével kapcsolatban tartott megbeszélést, ahol végül a tanácsi iratanyag egész, problematikája napirendre került. Sokat segített a kérdések megoldásában a Módszertani Osztályon évek óta folyó kutatás, amelynek çredményeit felhasznál va sikerült a tanácsi szervezetben végbement változásokat rögzíteni. Bár elsősorban a járásokban és a járási jogú városokban voltak helyi különbségek, sémáinkban a jogszabályokban előirt szervezeti változásokat vettük alapul. E listákat összevetve a kiadott f ond j egyzékpkk e 1 vilá
