Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
4n Ember Győző munkája megfelelő alap lehet a tervezett levéltári útmutató segédletekről szóló Tejeseiének elkészítéséhez. Ott azonban véleményem szerint nem kellene égé szén külön tár gyalni az irattári segédleteket, hiszen műfajilag túlnyomó részben azonosak a levéltáriakkal} keltejük funkciója ugyancsak azonossá vált Bszerint egészen elkülönített meghatározásuk, ismertetésük fölösleges volna, Az ügyviteli segédletekről már nem lehet ugyanezt elmondani De úgy gondo lom. közöttük ismét csak élesen meg kellene különböztetni azokat amelyek funkcionálisan levéltári segédletekké váltak (az iktatókönyvek pl, sokszor az anyag egyedüli s Igen Jó segédleteivé), azoktól, amelyeket csak kivételes esetekben lehet levéltári segédletek helyett használni s amelyek nek a segédletek közölt való megemlítése alig indokolható valamivel (ülésjegyzökönyvek, 4 0* Nem volna teljesen mellőzendő a segédlet fejezetben a genetikus szempont sem: nem <a hazai és külföldi levéltári segédletkészítés történeti fejlődésének» teljes ismertetésére gondolunk Ht (3D, L), hanem csupán tájékoztatóra, amely megmondja, hogy a több segédíettlpusokat mikor, milyen szükségletek hívták életre, Ez, a puszta kategorizálást élénkítve, dinamlkusabbá is tenné a szövegel Mattion! József; 3, Az alapleltárak tudomásom szerint levéltáraink közül csdk néhányban kerüllek kiadásra, A továbbiak elkészíttetése - mivel a kettős célt (őrzés, tájékoztatás) együttesen is Jól szolgálják - nagyon indokolt A még el nem készülteknél kiegészítenének tartom hivatal- és möködéstöriénet rövid összeloglaló kifejtésével, illetve a tárgyrovat megfelelő bővítésé vei. A biztonságos őrzés szempontjából csomó jegyié kék elkészítését tartom szükségesnek, 4, A levéltárt anyag fontossága, sajátossága, levéltári rendszere alapján kell eldönteni, hogy milyen szintű segédletet készítsünk. Nagy István; Ember Győző tanulmányával kapcsolatban a segédletkészítésre vonatkozólag a következő néhány megjegyzésem van; Nézetem szerint a segédletek fajtáinak felsorolása és Jellemzése a legmagasabb szinttől a legmélyebbig haladva kissé formális Jellegű. Ez a módszer nem domborítja ki eléggé az egyes segédletrajták rendeltetését célját és ériékét a levéltári munkában. Értem ezen azt hogy pl a fODdJegyzék és az is mer te tői el tár között nemcsak az az alapvető különbség, hogy az egyik fond szintű, a másik állagszlntü segédlet hanem igen nagy különbség van a két segédlet részletei sége és a kutatás szempontjából való haszna tekintetében is. Az a Jellemzés, amit a tanulmány a segédletekről általában mond (a segédletek tartalmi és formai kérdések a segédletek osztályozása) kitér ugyan ezekre a kérdésekre is. de itt is inkább formai és statikus szempontból, s nem köti ezt az egyes segédletfajtákhoz. Feleslegesnek tartom a tanulmány által felsorolt segédletfajták mindegyikének elkészítését egy bizonyos levéltári anyag esetében. Felmerülhet az a kérdés, hogy niért kell pL egy anyag hoz alapleltért és levéltári útmutatót is készíteni y amikor a két segédlet kb. hasonló adatokat tar I aim az. vagy minek kell egy anyaghoz ai api el tárt ismertetöleltárt és repertóriumot is készíteni. Olíva! Ferenc: i 4. A levéltári anyag biztonságos őrizetéi szolgáló segédletek közül a raktári jegyzéket (csomójegyzék) tartom annak a segédletnek, amelyek elkészítése kívánatos valamennyi levéltár^- 4 2
