Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Maksay Ferenc - Paulinyi Oszkár: Irányelvek az Országos Levéltár újkori gyűjteményébe tartozó iratok regesztázásához. • 1951. [LH 1951/1. 38-41. p.]
£ helytálló voltához kétség férhet, úgy őzt a megfelelő adatok megkérdőjelőzésével jelezzük. Végső esetben megelégszünk az irat tartalmi vo rn’ natkozásaiból kiélem-zheto meghatározással. pe • : Példák^ /Királyi rendelet/ Pest megye közönségéhez. Ék Csányi László kir, biztos rendeleté /a Don Miguel ezred ' ö parancsnokához?/ , ■ k ... .■ .1 /miniszterelnök?/ levele Makiári Idámhoz. • ■■ ■..' I; . . .■ Ismeretlen kérvénye a helytartótanácshoz. • ' ■ \ . Ismeretlen levele valamelyik aulikus magyar főurhoz. II' .,■■ ■ Ismeretlen fiumei polgár levele ismeretlenhez. • ß ’ "M.P." levele névszer int meg nen nevezett barátnőjéhez, t ' n kS_ÍXaÍ_j^llegét_üesbatárQgQ_regesSÍazrésg_egy_sQrsyi_kibagyással & a_.keli2aesi_adatQkat_iarialuazQ..rész_uián4— du_a_karioiúkLap„ÍQlyes_ I? szélDsaégéi-kiiQl±ïe-ikiaiûdik_bû* ■ 4. Az irat tartalmi vonatkozásainak kivonatos összefoglalása. I’ " A tartalmi kivonatban minden lényeges mozzanatnak s vonatkozásnak szeli : repelnie kell. A szövegezésben azonban az összekötő szövegeket /pl. p "Amelyben Írja; hogy..." vagy "tudósítja, hogy..."/amennyire csak lehet, ^küszöböljük ki, A tartalmat mindig lehetőleg az eredeti konkrét adat- ' L: s^eiüségoen rögzítsük. /Ne Írjuk tehát, hogy "beszámol anyagi helyze- K■ teről", amikor az eredetiben arról van szó, hogy-"adósságai miatt sok re mindenről le kell mondania." Ne Írjuk azt, hogy" "Utal a pákozdi csa- R tára", hanem azt,, hogy "a pákozdi csatában a magyar seregnek csekély volt az embervesztesege"./- Túlságosan hosszú és amellett sablonos szövegű iratoknál elegendő a tartalom leglényegesebb vonatkozásainak a h kiemelése. /Pl. egy pertestnél, még ha mindjárt politikai perről volna & is szőj a tartalom rögzítése tekintetében elegendő. ha a védlevél alapján, ismertetjük a vádat és az annak alapjául vett tényállást., vala~ k- mint az- Ítélet erdemi rendelkezéseit. - Lajstromoknál,’ összeírásoknál, m,. azok részletes kielemzését mellőzve csak az azokban foglalt adatok álk talános természetének a megjelölésére szorítkozunk, Pl. A bakonybéli apátság birtokainak összeírása, az egyes községek lakosságának csalá'dónkénti felsorolásával és az egyes családok bírtokállományának a rész. létezésével.- Vagy: Besztercebánya adólajstroma az adózó családfők ne- F veinek, az adózó családtagok számának és az adózók foglalkozásának a L'1 megjelölésével,/ A részletvonatkozásokat nem kell feltétlenül a tartalom általános összefoglalásába - szabatos mondatok formájában - beleilleszteni, hanem elegendő, ha ezeket csak járulékosan /esetleg "továbp. . bi vonatkozások'1 megjelöléssel/ cimszószerüen vetítjük ki. Ugyanez az ■ fe eljárás alkalmazandó - a mindenkori adottságok mérlegelésével - a sze- If ... mély és helyneveknél is. Szövegismétlődések esetén utalhatunk a már iá 'egyszer számbavett korábbi szövegrészre, esetleg korábbiziratra is, ha |i egyazon levéltári állagnak'a tartozékairól van szó.- Egyébként a hely I? és személynevek kivétel nélkül felveendők, a személyneveknél a^netán F előforduló becéző- vagy gúnyneveknek lehető feloldásával. Személynevekig ’ nél a keresztnév is feltüntetendő; [Jr Kimagasló tartalmi vonatkozások szószerint is idézhetek. A regeszta tartalmi részelsz írat jelleget meghat ározó__rész_után. egy^sôrnyilkîhâgyassâllügÿançsaklaJçpŒÏIâ^tëlÊës^sz elessegebênlkovêtk’, Sâllil " ” ~~~~ F- 5. Az irat alaki jegyeinek számbavétele. A regeszta tartalmi szövegrésze után pontonként tagolva, de a teljes sorszélességet kitöltő elrendezésben adjuk: 1/ az irat nyelvének a b. megjelölését •/Pl-: 1/ magyar/'; az irat alaki jellegének a neghatáiozá-
