Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Molnár László: A szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék 1850–1862. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 43-63. p.]

Molnár László : A SZEGEDI CS. KIR. MEGYETÖRVÉNYSZÉK 1850-1862. ÉVI IRATAIBAN VÉGZETT PRÓBASELEJTEZÉS TAPASZTALATAI I. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRŐL 1849-1854 Az 1848-as forradalom idején, mialatt állami életünk a régi feudális keretekből kibontakozva megindult a polgári fejlődés utján, a birősági szervezet egyelőre, érintetlen maradt. Maga a független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848. III. te. mondta ki a 27. § -ában, hogy a "törvényes biróságok és Ítélőszékek törvényes önállóságukban, s a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetükben fenntartandók. " A polgári kor igényeinek megfelelő központosított áttekinthető birősági szervezet kiépítésére a magyar minisztériumnak már nem volt módja. A közigazgatás szervezetétől elválasztott igazságszolgáltatási szervezet kialakítása a szabadságharc elnyomása után a bécsi kormányzatra hárult. (1) Ez a központosított birodalom érdekeinek megfelelően a kifejlődő polgári viszonyok szerinti egységes ausztriai igazságszolgáltatási rendszer meghonositására törekedett. Ennek érdekében tette közzé Haynau a császári seregek magyarországi parancsnoka 1849. november 10-én a november 3-án keltezett császári elhatározást. HATÁROZATOK AZ IDEIGLENES BÍRÓSÁGOK FELÁLLÍTÁSÁRÓL Az igazságszolgáltatás teendőit a császári elhatározás szerint a következő bíróságoknak kellett ellátniok: a)Járásbíróságok, b) Megyei törvényszékek, c) Kerületi törvényszékek, d) Legfelsőbb törvényszék. Első-birósági ideiglenes biróságok Első-biróságként ítéltek: A) Járási biróságok, amelyek területét a népességi viszonyokra tekintettel és lehetőleg az előző törvénykezési szervezetre figyelemmel állapították meg. Minden járásban egy járásbirót neveztek ki, mint egyesbirót és melléje elegendő számú helyettesbirót, valamint segédszemélyzetet adtak. Hatáskörébe csak bizonyos polgári és kisebb bűnügyeket, kihágási ügyeket utaltak. B) Elsőosztályu járási biróságok a nagyobb büntettek fölötti büntető törvényhatóság gyakorlása végett alakultak. A szükséghez képest az egyes járásbirói vizsgán át43