Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Molnár László: A szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék 1850–1862. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 43-63. p.]

ment ülnököt rendeltek ki. Hatásköre több járásra terjedt ki. A büntető bíróságot egy elölülő (elnök) és legalább két biróból álló testületben gyakorolták. C) A megyei törvényszék illetékessége több járásbiróság és elsoosztalyu járásbiróság területére terjedt ki. Felállításuknál tekintettel voltak a járások számára, az ügyvitel terjedelmére és az előző törvényszék helyére. A törvényszék személyzete elnökből (Praese néhány biróból és a segédszemélyzetből állott. Végzéseiket polgári ügyekben egy elnökből és két biróból álló tanácsban, büntető ügyekben egy elnökből és négy biróból álló tanácsban hozták. Másod-birósági ideiglenes törvényszék Másodbiróságként Ítéltek: A) Megyei törvényszék az első és másodosztályú járásbiróságok által hozott és megfellebbezett határozatok esetében. B) Kerületi főtörvényszék a megyei törvényszékek által első biróságként hozott és megfellebbezett, továbbá a kereskedelmi törvényszékek által hozott határozatok esetében. A kerületi törvényszékek hatásköre több megyei törvényszék területére terjedt ki. Minden kerületi főtörvényszék elnökből, a szükséges számú biróból és megfelelő számú sebédszemélyzetből állt. A masodbirósagi törvényszék határozatait egy elnökből és négy biróból álló tanácsban hozta. Harmad-birósági ideiglenes törvényszékek A kerületi főtörvenyszekek, a megyei törvényszékek masodbirósagi határozatai ellen tett fellebbviteli ügyekben a kerületi főtörvenyszekek masodbirósagi határozatai ellen a legfőbb törvényszék hozott döntést. Ennek törvényhatósága egész Magyarország területére kiterjedt. Az ügyeket megfelelő számú elnök (presidenten) birok és segédszemélyzet látták el. A harmadbiróság végzéseit egy elnök és hat biróból álló tanács hozta. Egyházi törvényszékek első és felsőbirósági tevékenységüket bizonyos korlátozások között tovább is gyakorolták. Kamarai törvényszék működését további intézkedésig meghagyták. Személyes bíróság hatáskörét a császári ház és a hadsereg tagjainak az alkotmány által biztosított módon változatlanul meghagyták. (2) A fenti intézkedések következményeként Gyulai Gaál Ede szegei kerületi főbiztos 1850. február 15-én kelt 946/1850. sz. rendeletével utasította Temesváry István csongrádi megyefőnököt, hogy az ideiglenes törvényszéki szervezet személyi állományának összeállítása céljából, a megyei közigazgatási és igazságszolgáltatási tisztviselők névjegyzékét terjessze fel hozzá. (3) A nagyváradi katonai kerület miniszteri biztosa Cseh Ede 1850. augusztus 24-én arról értesitette Bonyhády István, Csongrád megye uj kormánybiztosát, hogy a ". . . bi44