Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]

a rendeleteket, az ügyviteli jegyzökönyveket, a hivatali könyveket és nyilvántartásokat, a bíróságnál felvett jegyzökönyveket, az előadói fogalmazványokat és egyéb irásbeii kidolgozásokat^ b/ a perenkivüli ügyekben mindazokat az iratokat, amelyek nem csupán az eljárás bevezetését, a határidők meghosszabbítását, vagy más lényegtelen intézkedéseket érintettek. Az irattárban elhelyezett iratokból, jellegüknek megfelelő irattári főcsoportokat (osztályokat

) alakítottak ki: I. törvények és rendeletek, II. szolgálati ügyek, III. peres ügyek, IV. hagyatéki eljárások, gyámsági és gondnoksági ügyek, V. csődügyek, VI. nemesi birtokokkal kapcsolatos és telekkönyvi ügyek, VII. vegyes ügyek. A törvényszék - belátása szerint - növelhette a főcsoportok számát, különös tekintettel d hitbizományi és a házassági ügyekre, s ugyanúgy a kereskedelmi, váltó- és bányatörvényszéki ügykörökre is. Az egyes főcsoportok (osztályok) anyagát modern értelemben ügyiratnak tekintendő iratkötegek (Aktenbund) alkották. Az elnevezésen az egy ügyben létrejött ügydarabok összességét kell érteni. Feltétlenül összetartoztak az ügy lényegét érintő tárgyalások iratain kivül a kapcsolatos közbeeső eljárások és végrehajtások iratai, s egyáltalán mindazok az akták, amelyek pl. ugyanarra a hagyatéki eljárásra, gondnokságra vagy hitbizományra vonatkoztak. A gyámsági iratok az atyai hagyaték tárgyalásával kapcsolatos ügyirat részét képezték, Csődeljárások esetében a felszólamlási és kielégités-sorrendi perek külön iratkötegeket alkottak ugyan, de a főtárgyalás aktakötegének egy-egy alcsoportjaként kezelték azokat. Minden ügynek külön iratköteget nyitottak, amelyet irattári jelzettel láttak el, mégpedig az első kapcsolatos ügydarab irattárba érkeztével. A főcsoport római száma, azután az évszám törve az ügy sorszámával alkotta a valamennyi ügydarabra feljegyzésre került jelzetet. (Pl.: .. 1853 x Az iromány jegyzék (Aktenverzeichnis) egy iratköteg (ügyirat) ügydarabjainak eszmei és legtöbb esetben fizikai egybefogására szolgált. Az egyes iratok iktatószámának, tárgyának és mellékleteinek nyilvántartásával az első célnak, azzal pedig, hogy - duplára hajtott ivből állván - alkalmas volt a nem tulnagyra duzzadt iratcsomó beborítására, a második célnak felelt meg. Az irattári sorkönyvnek (Registratursbuch) kettős szerepe volt. Azáltal, hogy az irattárba érkező ügydarabokat késedelem nélkül át kellett vezetni, egyrészt felvilágosítást nyújtott az irattárba került iratokról, másrészt pedig az irattári jelzet bejegyzése révén kapcsolatot teremtett az ügydarab iktatószáma és 35