Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése. • 1939. [LK 1939. 194-207. p.]

196 CSOBÁN ENDRE a közigazgatás, hanem a történetírás szempontjából is át kell gondolni, sőt fontosabbnak kell tekinteni a történetírás szempontját.

2 Hogy a történetírás szempontjai száz-kétszáz év vagy íöbb idő múlva milyenek lesznek, senki sem tudhatja előre. Az utolsó száz évben is olyan új szempontok merültek fel, amelyeknek érvényre jutását nem lehetett előre látni.* Ezért már a selejtezés általános elveinek megállapításánál a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, A selejtezést mint felügyelő hatóság intézheti a selejtezési bizottsági bizonyos azonban, hogy minden a levéltároson fordul meg. ő teszi a javaslatokat, ő dolgozza ki a selejtezési tervet, amely rendesen két részre oszlik: a rövidebb Szabályrendeletre és a hozzákapcsolódó Részletes Utasításra. A selejtezési terv alaposságától függ az egész selejtezés. Ennek előkészítéséhez a selejtezésre kerülő iratok és azok korának tökéletes ismerete szükséges. Az iratokat úgy ismeri meg a levéltáros, ha az egész anyagból kéthárom év anyagát a legutolsó darabig átnézi és átnézés közben állandóan jegyzeteket csinál. A kor megismeréséhez hozzásegíthet bennünket a törvényhatóságokról írott valamely jó történeti munka áttanulmányozása, ha ilyen egyáltalán van. Ha nincs, régi helyi lapok átnézése útján állapítjuk meg a kor fontosabb eseményeit. Ha ez sincs, az oklevelek régi módszerét kell elővenni s idősebb emberektől megtudni vagy levéltári kutatás alapján megállapítani a kor mozgalmait.

4 Az iratok átnézése közben megállapítja a levéltáros az irattári rendszert, amely szerint a számvevőségi okmányok, iratok stb. annak idején elhelyeztettek. Ez nagyon fontos, mert még a selejtezés megkezdése előtt az iratokat 2 Felfogásom ellentétben áll az angol felfogással, amelyet H. Jenkínson öntött szabályba legélesebben a „Manual of Archive Administration" c, munkájában. Nem különbözik azonban lényegesen a kontinentális felfogástól, amelynek képviselői egyrészt Müller, v

Feith és Fruín (Handleíding voor het ordenen en beschrijven van archieven), másrészt a német szakírók (Löher, Holtzinger, stb), sőt az olasz Casanova is. (Archívistica). Hogy én a történeti szempontot hangsúlyozom, annak oka a sajátszerű magyar viszonyokban rejlik. 3 A gazdasági szempont alig néhány évtizede nyert elismerést s ma a levéltárak gazdaságtörténeti adatait talán még a politikaiaknál is értékesebbnek tartják. * Tekintettel arra, hogy 1867 utáni íratok selejtezéséről van. szó, az idősebb emberek megkérdezése rendszerint jó eredménynyel jár.