Selejtezés
Általános - Körmendy Lajos: A levéltári irat értéke és az iratselejtezés. • 1994. [LSZ 1994/4. 34-44. p.]
a munkánk erdeményét „könnyen" és „biztosan" ellenőrizhetjük. Minden értékelés-selejtezés során arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb információveszteséget okozzuk, és az eredmény akkor jó, ha a megmaradó iratokból jól rekonstruálható a kiselejtezett rész. Persze nem az egyes iratok tartalma, hanem a lényeg, tehát a maradékból is kirajzolódjék az egész képe. JEGYZETEK 1 Az általam elérhető nemzetközi szakirodalomban különösen az amerikai és a német levéltárosok publikáltak sokat és figyelemre méltót e tárgyban. A német szakirodalomra gyakran történik hivatkozás az elkövetkezendőkben. Az amerikai aktivitást jól jellemzi az American Archivist 1985. évfolyamában megjelent, zömmel hazai (amerikai) munkákra épülő 26 oldalas bibliográfia (Júlia Marks Young: Annotated Bibliography on Appraisal, vol. 48/2, Spring 1985). A publikációk száma azóta, természetesen, nőtt. 2 Csak két szemléltető adat: az USA szövetségi szervei az 1970-es években évente mintegy 1000 km-nyi iratanyagot termeltek (Eckhart G. Franz: L'archiviste et l'inflation des archives contemporaines; in Actes de la 22e CITRA, Bratislava 1983, 22. old.); a Magyar Országos Levéltár jelenleg összes őrzött iratanyagának 44%-a 1945 után keletkezett. 3 Schellenberg a levéltári információra és annak értékére vonatkozó elméletét több munkájában is kifejtette, így a Modern Archives, Principles and Techniques címűben (Chicago 1956), 133. old. és a következők (a továbbiakban: Schellenberg: Modern Archives), valamint a The Appraisal of Modern Records (in Bulletin of the National Archives No. 8, Nat. Arch. Publication No. 57—5, 1956) c. művében is. 4 Lásd pl. Frank Boles, Júlia Marks Young: Exploring the Black Box; The Appraisal of University Records; in American Archivist, vol. 48 Spring 1985 c. tanulmányát, ahol a szerzők információsérték-modulja 58 kategóriát tartalmaz. 5 Angelika Menne-Haritz: Anforderungen der Bewertungpraxis an die archivische Theorie; in Archivmitteilungen, 1991. (A továbbiakban: Menne-Haritz: Bewertungpraxis), 104—105. old. 6 Menne-Haritz a „verbale" (szöveges) és a „nichtverbale Information" (nem-szöveges információ) kifejezést használja, Schellenbergnél az utóbbinak kb. az „evidential value" (bizonyító érték) fogalom felel meg (Schellenberg: Modern Archives, 139—140. old.). Sajnos eltérő elnevezésű fogalmakat vagyok kénytelen használni, mert egyrészt az elemzésnek más a kiindulópontja és a logikai rendje, másrészt és következésképpen a fogalmaknak gyakran más a jelentéstartalmuk is. 7 Allocution de M. Bonislaw Geremek au Xlle Congrés international des Archives, Montreal 1992; in Archívum vol. XXXIX, 469. old. 8 Más példát hoz fel, de azonos következtetést von le Charles Kecskeméti: The Professional Culture of the Archivist; in American Archivist 1987, vol. 50 Spring 1987, 409. old. 9 A szövegben végig a „levéltári információ" fogalmat fogom használni. Ez létezik akkor is, amikor az irat még nem került a levéltárba. 10 Ezt a fogalmat sokan használták ilyen, vagy más néven. Sajnos itt is szemantikai problémákba ütközünk, pl. csak részben azonos az itt használt használati érték Schellenberg „elsődleges érték"-ével (primary value — Modern Archives, 28—30. old.), mert ő csak az iratképző szempontjából használja a fogalmat, míg itt használati értéke lehet az iratnak — elméletileg — bárki részére, bármikor. A továbbiakban csak akkor teszek szemantikai összehasonlítást, ha a gondolatmenet szempontjából ez lényeges. 11 Az eredményt nem befolyásolja az, hogy pár év után az iratok nagy részét kiselejtezik, mert a maradék használati értéke is csökken. A levéltárba kerülő iratoknál is folytatódik a leértékelődés. 12 Budapest enciklopédia, Budapest, 1981, 70. old. 13 Egy bűnügyben viszont perdöntő lehet ugyanez a blokk. 14 Carl Haase: Studien zum Kassationsproblem; in Der Archivar, November 1975, 408. old. 15 1991. évi XXV. törvény. 16 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik, Budapest, 1989, 402. old. 17 Nemcsak diktatúrában érezhető a politikai hatás. 1989 után hazánkban rendkívüli mértékben megnőtt az 1956-os forradalomra vonatkozó kutatások száma, és ezt az uralkodó politika is támogatta, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. 43
