Selejtezés

XXV. A jogszolgáltatás területi szervei - Fehér Csaba–Sarusi Kiss Béla: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1987. évi polgári peres iratainak felmérése: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1999. szeptember–2000. február folyamán végzett felmérés tapasztalatai. • 2000. [LSZ 2000/4. 17-30. p.]

A 100.104/1987. számú akta összetett pereskedést tartalmaz, továbbá csatoltak hozzá egy másik pert is. Beadványok tömege érkezett a felek részéről, amelyek egymás becsmérlésén kívül rengeteg, a szabadidőre, háztartási és hobbi telekkel kapcsolatos munkákra vonatkozó elszámolást tartalmaznak. Mivel éppen a beadványok, elszámolások adják az ügy informatív értékeit, és ebben eltér a fenti, „szabványos" eljárási menettől, valamint ezekből duplumok, tértivevények nem keletkeztek, a maradandónak minősített iratok aránya magasabb, kb. 60-70%, míg a fentieknél 40% alatti. A Budapesten keletkezett hagyatéki ügyek és a polgári perek A budapesti polgári perek, értékhatár-vizsgálatánál nem hagytuk figyelmen kívül a már levéltári őrizetben lévő magán- és állami közjegyzői hagyatéki sorozatokat. Ezek 1945— 1950 között jelentősek, 1950-1956 között majdnem teljesek, 1956-tól 1980-ig pedig szinte hiány-talanok. Történeti értékük nyilvánvaló, jogbiztosító értékük pedig, különösen az 1961 előtti földhivatali okirattár hiánya miatt, szintén jelentős. A Fővárosi Bíróság keretében működő Közjegyzői Irattár jelenlegi gyakorlata szerint az 1981-től őrizetükben lévő hagyatéki ügyeket még részselejtezésnek sem vetik alá és egész Budapestre vonatkozóan teljes sorozatban megőrzik. A közjegyzői hagyatéki iratok esetében az az egyedülálló helyzet állt elő levéltárunk jogszolgáltatási iratanyagának tekintetében, hogy az iratátvétel terén jelentős idő-előnnyel rendelkezünk, így a legközelebbi iratbeszállításra — az 1981. év hagyatéki sorozata esetében — az érvényes IM-rendelkezések szerint is csak 2006-ban kerülhetne sor. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közjegyzői irattárban vagy a levéltárban őrzött iratoknál nem jö-het szóba egy jól megtervezett, ügyiraton belüli, vagy esetleg darabszintű selejtezés. Azonban korántsem olyan sürgető a probléma, mint a polgári peres anyag sorsának rendezése. A közjegyző által lefolytatott hagyatéki tárgyalás hasonlít a polgári per menetére: a felek beadványokat tesznek, a közjegyző előtti tárgyaláson előadják az örökhagyó személyéhez és vagyonához való viszonyukat, és ha az örökösök között nem alakul ki konszenzus, akkor bizonyításra kerül sor. Ha ez sem vezet eredményre, per következik, és amíg abban jogerős ítélet nem születik a hagyatéki eljárást felfüggesztik. Szinte minden eljárás tartalmaz hagyatéki leltárt, előfordul szakértői értékbecslés, vélemény. Mivel az eljárásokra az egyén életének végén kerül sor, azokban sokszor az egyén magánéletének eseményei is nyomon követ-hetők (házasságok, válások, egyéb családi konfliktusok, életstratégiák stb.). A polgári perek megőrzésénél a levéltárosnak arra kell törekednie, hogy azok a periratok kerüljenek levéltárba, amelyek a társadalomtörténet számára kiegészítik a hagyatéki ügyekből kialakuló képet. 20