Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Kállai István: XX. századi főszolgabírói iratanyag rendezése. • 1956. [LH 1956/2-3. 68-78. p.]

állai István : XX._SZÁ_ZAD i FŐSZOLGABÍRÓI IRATANYAG RENDEZÉSE A leiszabadulás után levóltárainkba számos olyan iratsorozat került be. melyek azelőtt nem minden esetben nyertek levéltári elhelyezést. Ezek közé tartozik a lőszolgabirói hivatalok iratanyaga is. A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat ugyan előírta, hogy a degrégibb (közgyűlés által megállapított) évíolyambeli iratnyalábokat a megíelelő segédkönyvekkel együtt a vármegyei levéltárba kell beküldeni* (329. §), a gyakorlat azonban azt mutatta, hogy ez nem minden megyében valósült meg. a lőszolgabirói iratanyag rendezése tehát bizonyos tokig uj feladat a levéltárak számára. Éppen ezért a rendezés egyes kérdéseinek tisztázása további munkánkat segíti elő. A főszolgabírói iratanyag rendezése nem kis feladat elé állítja a levéltári dolgozót, hiszen a lőszolgabíróság mint jogintézmény a legjelentősebbek közé tartozott, és fontos szerepet játszott az uralkodó osztály elnyomó gépezetében. Ezt akkor láthatjuk legjobban, ha megvizsgáljuk hatáskörét és Jogállását, illetve ennek változásait a törvények és rendeletek tükrében. Az 1870:XLII. te. 61. §-a szerint a szolgabíró (még nem * főszolgabíró*) «a járás első tisztviselője*. Felügyel a hatósága alatt álló községeire, utasításait az alispántól kapja, közvetlenül vele érintkezik. Ez a törvénycikk határozza meg a járási közigazgatás tartalmát, vagyis hogy a főszolgabíró a Járás községeinek közvetlen felügyeletét és ellenőrzését végzi. Az alispán a főszolgabírón keresztül intézte rendeleteit a községekhez, valamint a községek is rajta keresztül érintkeztek az alispánnal. Az 1870:XLII. tc-hez hasonlóan intézkedik az 1886 : XXII. te. is, azzal a különbséggel, hogy már nem szolgabíró, hanem főszolgabíró szerepel, aki teendőinek pontos ellátására a törvényhatóság költségén Írnokot tarthat és azzal a saját felelősségére szabadon rendelkezik. A Járási közigazgatás ügyvitelét az 1901 : XX. te. 32. §-a alapján kiadott 125000/1902. BM. sz. rendelet szabályozta. Eszerint a járási közigazgatást a főszolgabíró vezeti, alá a hozzá beosztott tisztviselőkkel és kezelőszemélyzettel rendelkezik. Helyettese a szolgabíró vagy több szolgabíró esetében a tiszteletbeli főszolgabíró. Beosztottai a járási orvos, a járási állatorvos, járási számvevő, utbiztos (útmester), közigazgatási gyakornok ós járási irnok. A közigazgatási gyakornok fogalmazási teendőket látott el. a járási irnok az iktató- és mutatókönyvet vezette és az elöirtakkal való felszerelést a kiadói és sürgetési teendőket végezte, valamint az irattárat kezelte. Ettől a rendelkezéstől kezdve a főszolgabíró jogállása változatlan maradt egészen az 1929 : XXX. tc-ig. Ennek 73. §-a szerint a főszolgabírókat és szolgabirókat a törvényhatósági bizottság választja meg. a törvényhatósági bizottság jogkörébe tartozik a főszolgabírók más járás élére való helyezése. A szolgabirókat viszont az alispán meghallgatásával a főispán osztja be a járásokba és át is helyezheti őket. A főszolgabíró különben hivatali állásánál fogva - az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző, a t. főügyész, az árvaszéki elnök, a t. főorvos, az árvaszéki ülnökök és az alügyészek mellett - tagja a törvényhatósági bizottságnak. A főszolgabíró továbbra is közvetlenül felügyel a községekre és ellenőrzi munkájukat. Közvetlenül irányítja a községi szervezet megújítását: kitűzi a képviselőtestület és az elöljárók megválasztását. A főszolgabíró jogállásával ellentétben hatásköre és ennek meglelelően szakközegei is gyakran változtak. Az említett, 125.000/1902. BM. sz. rendeletben kiadott ügyviteli szabályzat a szakközegek közül elsőként beszél a Járási számvevőről, aki az 1902 : III. te. alapján a pénzügyigasgatóság mellé rendelt számvevőség állományába tartozott, egészen a 126.755/III./1924. BM. sz. rendeletig, amely újra életrekeltette a vármegyei számvevőséget a vármegye keretében, de ezúttal a Belügyminisztérium alá rendelve. A főszolgabíró egészségügyi szakközege a járási tisztiorvos, aki az 1876: XIV. te., az 1908: XXXYIIL te. és az 1929 : XXX. te. alapján működött, végleges hatáskörét pedig az 1936: IX. te. határozta meg. Mig a tisztiorvos 1936-ig megyei alkalmazott volt, ettől kezdve állami alkalmazottá vált kapcsolatai a megye felé azonban továbbra is sokban megmaradtak. A törvény 2. §-a szerint a • tisztiorvos, a főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének szakközege, őket azonban a Belügyminiszter közvetlenül utasíthatja.* A főszolgabíró rajta keresztül felügyelt a járásban a közegészségügyi szabályok és rendeletek foganatosítására, illetve gondoskodott azok végrehajtásáról. 68