Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Kállai István: XX. századi főszolgabírói iratanyag rendezése. • 1956. [LH 1956/2-3. 68-78. p.]

Állategészségügyi vonalon a marhalevélkezelés, a husvizsgálat. állatjárványok elleni védekezés ellenőrzése, állatvásárok felügyelete, kihágások elbírálása és vágóhidak létesítésének engedélyezése tartozott a főszolgabíró hatáskörébe, mely feladatokat a járási állatorvoson keresztül látta el, aki az 4900: XVII. 8. §-a, az 4900/95.000. FM. sz. r. as 4928: XIX. te. és végül a 400.000/4932. FM. sz. rendeletnek megfelelően működött A főszolgabíró hatáskörébe tartozott az anyakönyvvezetés ellenőrzése az 4894 : XXXIII. te. 44. §-a alapián. A vármegyei ügyviteli szabályzat ezt igy fogalmazza meg: «a főszolgabíró köteles a járásbeli községek ügyvitelét és pénzkezelését, továbbá számvitelét és vagyonkezelését évenként legalább egyszer, illetőleg annyiszor megvizsgálni, ahányszor azt az illető vármegyei szabályrendelet elrendeli. E vizsgálatok alkalmával az állami anyakönyvvezetésre is ki kell terjeszkedni.* (303. §) A vizsgálat alkalmával az 4900. évi 409.070 BM. sz. r.. illetve a 80.000/4906. BM. sz. r. értelmében kellett eljárnia. Iparügy terén a főszolgabíró I. fokú iparhatóság (4884:XVII. te. 466. §), ellenőrzi az ipartestületek megalakulását, működését és vagyonkezelését (4884 : XVII. te. 425. §) kiadja a telepengedélyeket (4884: XVII. te. 477. §) és kiállítja a munkakönyveket azon segédek számára, akik az iparhatóság területén fekvő ipartelephez szerződnek. (4884 : XVII. te. 400. §). Fontos feladatot kap a főszolgabíró a gyári munkások és segédek követeléseinek elnyomására, hiszen a fenti te. 476. §-a szerint «az iparosok és a tanoncok, segédek vagy munkások között felmerülő azon súrlódások és, vitás kérdések, melyek a munka-vagy tanviszony megkezdésére, folytatására, vagy megszűnésére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a munka- vagy tanviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak, az I. fokú iparhatóság, iUe*tőleg az ipartestület békéltető bizottsága által minden fellebbezés kizárásával döntendők el.» A főszolgabíró iparügyi hatáskörét szabályozza az 4922 : XII, te. és az 4936 : yil. te. is, de a lényeges feladatkörökön ezek a törvények sem változtatnak, a főszolgabíró továbbra is I. fokú iparhatóság, kiadja a telepengedélyeket, iparigazolványokat és iparengedélyeket. Gazdasági területen is jelentős feladatai voltak a főszolgabírónak. Felügyelt a mező- és hegyőrök működésére, valamint a hegyközségek (4938: XXXI. te.), a vadászat (4883 : XX. te.), az erdészet (4935: IV. te.), és a vizjog (4885 : XXIII, te.) ellenőrzésében játszott fontos szerepet. Szakközege a járási gazdasági felügyelő volt (4924 :XLII. te, 4940 :XV. te. és a 430.000/4940. FM. sz. r. alapján). A löszolgabiró legfontosabb feladatköre azonban az igazgatás mellett a járás közrendjének biztosítása volt. Idetartozik a tolonc olás (9389/4885. BM. sz. r.)» az idegenek ellenőrzése (4903: V. tc„ 400.000/4930. BM. sz. r.. 500/4940. BM. sz. r.), kéjnők nyilvántartása és orvosi ellenőrzése (4 60.000/4926. BM. sz. r.) és tüzrendószeti intézkedések feletti felügyelet a járási tüzrendószeti felügyelő közreműködésével. (4936 : X. te. 4. §, 480.000/4936. BM. sz. r.). Ezen a téren fontos politikai feladatai is voltak a főszolgabírónak, hiszen ő engedélyezte a lőfegyver tartást, viselést és vásárlást is (9862/4920. ME, sz, r.), ami különösen a Tanácsköztársaság leverése után és az ellenforradalom rendszerének megteremtése idején nyert különös politikai jelentőséget. Ehhez hasonló feladatkör a népgyűlések engedélyezése (6000/4922. BM. sz. r.), amely elsősorban a munkásmozgalom ellen irányult, hiszen a rendelet «főleg politikai jellegű* népgyűlésekről beszél. .. • A hatósági feladatok közé tartozott még a községi közlekedési és dülőutak feletti felügyelet és a gépkocsiforgalom ellenőrzése. Árvizek, hófúvások alkalmával a főszolgabíró mozgósította a községeket az akadályok elhárítására.szakközege a járási utbiztos közreműködésével (425.000/ /4902. BM. sz. r. 274. §.). Fontos feladatkört kapott a íöszolgabiró a II. világháború előestéjén, a nyílt háborús készülődés idején. Az 4939. évi II. te. jelentősen kiterjesztette a főszolgabíró hatáskörét a katonaügy területén. A XXVIII. § szerint a polgári hatóság részéről a főszolgabíró tagja a sorozóbizottságnak és határoz olyan ügyekben, mint alkalmasság és besorolás, családfenntartói kedvezmény, szolgálati kötelezettség terén biztosított kedvezmény, A főszolgabíró végezte a honvédelmi szolgáltatások foganatosítását a községekre vonatkozólag (4939:11. te. 425. §) és határozott az ezzel kapcsola-69