Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

Az anyag fondokra bontása azonban az első átadás időpontjában meglévő osztály-szerkezet alapján történt, a korábbi, esetleg még az iratkezelésben is tükröződő szervezeti változásokat figyelmen kívül hagyták. Az újabb átadásokkal megnövekedett mennyiség sürgősen szükségessé tette a levéltári feldolgozást. Ezért is választottuk kísérletünkhöz a csongrádi városi anyagot. A feldolgozás megkezdése előtt áttekintettük a járási anyagaink korábbi rendezéseit is, hogy a tapasztalatok, tanulságok alapján dolgozzuk ki az új felállítási rendet. A csongrádi járás 1957-ben megszűnt, az iratok rendezése a fondszerkesztési alapelvek alapján osztályonként önálló fondok felállításával 1974-ben befejeződött. Az elkészült áttekintő raktári jegyzékekben a rend- és csoportszámok mellé a hozzájuk tartozó fogalmakat is felírtuk, így a tájékozódás az anyagban valamivel könnyebb. Az anyag fondokba sorolásakor azonban nem követtük a szervezeti változásokat. így pl. az 1950—1956 közötti ipari, kereskedelmi és építési osztályok iratai egy fondba kerültek, az egyes csoportok mint állagok szerepelnek. Az építési osztályok átszervezésével 1954-ben alakult község- és városgazdálkodási osztálynak vagy csoportnak nyoma sincs. A Szentesi Járási Tanács — amely 1957-től a csongrádi járás jogutóda is — anyagának kezelésében az összes felsorolt nehézség, hiba megtalálható. Tulajdonképpen ennél az anyagnál fedeztük fel egy iratátadás alkalmával, hogy a jelenlegi rendszerünk tarthatatlan. A járás 1950—56 között keletkezett iratait 1974-ben rendeztük osztályonként önálló fondokba. A fondokhoz áttekintő raktári jegyzékek készültek. Az 1957 után keletkezett testületi iratokat (tanácsülési, VB jegyzőkönyvek) e testületek önálló fondjaiban helyeztük el. A szakigazgatási iratokat a járás 1957—1961 között évenként újrakezdődő sorszámos iktatási rendszerben kezelte, az osztályok anyagát nem különítették el. Az iratok levéltári átadását követően az anyagot a VB b) állagaként rendeztük ugyancsak 1974-ben. Az állag a Szentesi Járási Tanács V. B. iratai elnevezést kapta. 1980-ban a jogutód járási hivatal átadta az 1962-1966 közötti anyagot. Ebben az időszakban a kezelési rendszer osztályonként keretszámos volt, az anyagot az osztályonkénti önálló fondokat folytatva kívántuk rendezni, elhelyezni. Az elhelyezéshez azonban meg kellett volna mozgatnunk a már levéltárban lévő kb. 100 ifm-nyi anyagot. De közben az is kiderült, hogy az osztályok hatásköre, az apparátus szervezeti beosztása oly mértékben megváltozott, hogy a levéltárban lévő 1956 előtti önálló osztály-fondokhoz nem lehet automatikusan besorolni az iratokat. A probléma érzékeltetésére csak egyetlen példa: 1950-56 között egy fondban található az Ipari Kereskedelmi Építési és Közlekedési Osztály anyaga,a következő állagokkal: a) Ipari csoport 1950-1956 b) Kereskedelmi csoport 1950-1956 c) Építési és közlekedési csoport 1950—1956. Az egyes csoportok 1957-1962 közötti iratai a VB fondjának b) állagában vannak, mivel a centralizált iratkezelés miatt az anyag szétválasztása lehetetlen. 1963-tól az egyes csoportok osztályonként szerepelnek a következő módon: 1963-ban 1. építési és ipari, 2. kereskedelmi és munkaügyi, 1964-ben 1. építési és közlekedési, 2. kereskedelmi, ipari és munkaügyi, 1965-től 1. építési és közlekedési, 2. kereskedelmi, 3. ipari osztály. A korábbi rendezésekkor, de még 1974-ben sem vettük figyelembe az 1951-1956 közötti szervezeti változásokat sem, feltehetően ezek is módosítanák az anyag jelenlegi fondokba sorolását. 247