Rendezés

VIII. Intézetek, intézmények - Elek László: Javaslat iskolai fondismertetések bevezetésének egységesítésére. • 1981. [LSZ 1981/1. 29-36. p.]

irat (összesen 1,36 fm) és 42 cm kötet (összesen 5,91 fm) jutott. Négy nagyobb fond volt mindössze benne (Mezőhegyes, Kunágota, Nagykamarás, Medgyesegyháza). Ezek az összanyagnak csaknem a háromötödét tették ki (59,14%). Az ilyen kis fondok azonnali középszintű rendezése, feldolgozása nem okozhat nehézséget. Olykor-olykor a náluk nagyobbaké sem, különösen, ha a levéltáros jól ismeri az adott intézmény (szervezet) belső felépítését, munkaterületeinek megosztását, hierarchiáját, fölé és alárendelt szerveit. Talán ilyen esetekben jobb is lenne, ha a raktári jegyzékek készítésénél elhagynók az alapszintű feldolgozást. Egyrészt mert nehéz másik időpontot kijelölni később a fond újabb rendezésére, a magasabb szintű feldolgozásra, másrészt mert hasznos időt nyerhetnénk a lépcsőzetes feldolgozás megkerülésével. Az iskolai fondok többsége könnyen áttekinthető. Két, egymástól szervesen szétváló állagrabomlik: 1. hivatalos levelezés (iratok) iktatók, postakönyvek; 2. kötetek: anyakönyvek, előmeneteli és mulasztási naplók, osztály könyvek, törzskönyvek stb. Közülük érthetően a második állag csoportosítása a nehezebb. Mindenekelőtt az alárendelt szervek (tanyai iskolai egységek, mezőgazdasági továbbképző iskolák, óvodák anyakönyvei) iratainak a pontos rendezése, csoportosítása okozhat sok fejtörést. Különösen, ha időközben — ahogy esetünkben is nem egy ízben — egy-egy népesebb határrészből új önálló község, új közigazgatási egység létesült. Ilyenkor egy-két iskola levált az anyaiskoláról (néha több község iskolájáról) és önálló fondképző szerv lett, vagy új fennhatóságot kapott. Kellő segédletek birtokában azonban (a Békés megyei iskolák esetében pl. Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története, 1932.) ez is könynyen tisztázható. A fentiekből egyenesen következik, hogy a raktári bevezetők elkészítéséhez a különböző helyekről szerzett információk révén — a fondok nagyságrendi és minőségi különbségei ellenére is — lehetséges egységes sablont alkalmazni. Ezt már az előző években készített gimnáziumi és polgári iskolai fondbevezetők írása közben is sejtettem. Számos megegyező vonást fedeztem fel ugyanis mind a különböző típusú iskolaegységek adminisztrációjában, mind az egyes munkaterületek (szak- és önképzőkörök, ifjúsági egyesületek, iskolabaráti körök stb.) tartalmi és formai jegyei között, nem beszélve az alkalmazott pedagógiai-didaktikai elvekről, függetlenül az egyes iskolák (gimnázium, tanítóképző, mezőgazdasági középiskola, polgári) jellegétől és az iskolafenntartó hatóságok (állam, község, felekezet, társulat, magán) rendelkezéseitől. Éppen ezért olyan formula kidolgozására törekedtem, amely a legfontosabb területek logikai kiemelésével úgy összesíti az adott iskolák lényeges adatait, karakterisztikus jegyeit, hogy az közben vizuálisan is áttekinthető lesz. A sablon kiformálásában nagy segítségemre volt a szervlátogatási jegyzőkönyv blankettája (különben is jó, ha egységes eljárási szempontrendszerhez kötjük adminisztrációnkban magunkat), amelynek több kérdőpontját éreztem alkalmazhatónak. Táblázatban rögzítettem az iskolák 1948 előtti jogelőd-szerveinek, volt főhatóságainak, alárendelt szerveinek 32