Rendezés
VIII. Intézetek, intézmények - Elek László: Javaslat iskolai fondismertetések bevezetésének egységesítésére. • 1981. [LSZ 1981/1. 29-36. p.]
adatait, minthogy ezek a közös jegyek a legfontosabb tényekre utalnak. Ezek alapján látható, hogyan és mikor változott meg egy-egy iskola jellege, milyen központi szervek rendelkeztek vele, milyen egyéb jelentős változáson ment át a történelme során. A táblázatok egyfelől tömörebbé, logikailag hangsúlyosabbá és vizuálisan áttekinthetőbbé tették az iskolák legfontosabb történeti adatait, másfelől ügyesen szétválasztották az általános és az egyedi jegyeket. Utóbbiak részletezése az összefüggő bevezetőbe került. Itt közöltük — természetesen a lehetőségektől függően — az iskola alapítási évét (ha az iratok vagy az iskola pecsétje nem utalt rá, úgy helytörténeti munkák alapján), itt szóltunk a nevelői létszámban bekövetkezett változásokról és azok okairól (a település területi és létszámbeli változása, az iskola- és tanterembővítés oka és ténye, új iskolaépületek emelése vagy vásárlása, a régiek felújítása, átalakítása stb.), itt soroltuk fel azokat az igazgatókat és nevelőket (különösen akik jelentős szerepet játszottak a közéletben vagy a pedagógiai irodalomban), akik huzamosabb ideig működtek a községben, és tevőlegesen hozzájárultak annak szellemi fejlődéséhez, itt tettünk említést a helyi közélet és a tantestületi tagok viszonyáról, a baloldali nézeteket valló nevelőkkel szemben alkalmazott megtorló intézkedésekről (áthelyezésekről, elbocsátásokról), a nevelők tanácsköztársasági, 1945-os és 1948-as magatartásáról, az iskola sajátos nevelési-oktatási gondjairól (tanítási nyelv, a nemzetiségi oktatás formája és mértéke, a gondnokság és a tantestület kapcsolata, esetleges viszálykodása; a tanulók kirívó fegyelmi vétségei. Almáskamaráson pl. a századfordulón az elemi iskolai tanulók kocsmai zenekart alakítottak, báloztak és éjszakáztak.) Itt figyelmeztettünk azokra az iratokra, amelyekben az oktató-nevelőmunka színvonalára találhatók értékes észrevételek, itt közöltük: vannak-e a fennmaradt iratok között tan- és szakfelügyelői, igazgatói látogatási r bemutató tanítási jegyzőkönyvek vagy feljegyzések. Utaltunk azokra az aktákra, amelyek a szülők és a község általános nyomorára (Végegyháza, 1933: több tanuló van, aki ruha hiányában kénytelen otthon maradni, ahol szinte meztelenül él), továbbá a szegénység és a mulasztás közötti szoros összefüggésre vonatkoznak. Végül — ahol lehetséges volt — hivatkoztunk az iskola társadalmi súlyát, közművelődési jelentőségét aláhúzó dokumentumokra (analfabéta-tanfolyam, a nevelők ismeretterjesztő előadásai, énekkarok szervezése és működése), s felsoroltuk azokat a helytörténeti munkákat, amelyekből 9 kutatók további adatokat és feldolgozási szempontokat nyerhetnek. Természetesen nem elemző szinten, csak utalásszerűén említve a fentieket. A most rendezett 14 fondból kettőnek (Mezőhegyes, Végegyháza) 1—1 állaga volt, a többinek 2—2. Ezek csoportosítása azonos a fentebb közöltekkel. Tehát: 1. Iratok: levelezés, iktatók, postakönyvek 2. kötetek: előmeneteli-mulasztási naplók, törzskönyvek. Iskolaegységenkénti, s ezeken belül évkörönkénti és osztályok szerinti, illetve iskolatípusonkénti (ifjú-, leány-, vegyes osztály ismétlő isk.) megnevezéssel. Mutatóul az almáskamarási iskola fondbevezetőjét közöljük: 33
