Rendezés

VIII. Intézetek, intézmények - Kis László: A Békés–tarhosi Énekiskola iratai, 1945–1954. • 1980. [LSZ 1980/1–2. 53-59. p.]

Az énekiskola egy igazgatás alá tartozott és különleges tantervvel dolgozott. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 103. 420/1946. számú III. rendelkezésében helyi óratervet és tantervet adott ki az általános iskolának és a líceum, illetve tanítóképző intézetnek. A rendelkezés értelmében az Országos Állami Ének- és Zenei Szakirányú Tanítóképző Intézeti Gyakorló Általános Iskola feladata: „A magyar, elsősorban paraszti származású kiváló ének- és zenei tehetségű tanulók egységes, alapvető, nemzeti műveltséghez juttatása, ezek mellett az ének- és zenei képességük kifejlesztése és előkészítésük az ének- és zenei szakirányú líceumban, illetve tanítóképző intézetben való továbbtanulásukra." Az általános iskolai ének és zene órák hetenkénti és osztályonkénti száma 6,6,6,6,8,8,10,10. Ezek megosztása: ének, társaszene (furulya), zongora, valamint második hangszer. A helyi óraterv és tanterv szerint az Országos Állami Ének- és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet feladata: „...a magyar, elsősorban paraszti származású, kiváló ének és zenei tehetségű tanulóknak nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelése, általános gyakorlati irányú műveltség megadása, a családi és általános iskolai gyermekneveléshez és tanításhoz szükséges alapismeretek elsajátítása; előkészítés a magasabb ének-és zenei szaktanulmányokra, valamint a magyar nép ének és zenei művelésében való közreműködésére." A líceum, illetve tanítóképző intézet I. és II. osztályában az ének és zene órák száma hetenként és osztályonként: 9,9. Ezek megosztása: ének, választott hangszer, második hangszer, zenetörténet, zeneelmélet. A helyi tanterv megszabta, hogy az általános iskola 7. és 8. osztályában, valamint a líceum, illetve tanítóképző intézet I. és II. osztályában a testnevelési órákon a magyar tánc és ritmika tanítására elmélyedőbben, fokozottabban gondot kell fordítani. A líceum és tanítóképző intézet II. osztályában pedig a heti 2 óra földrajzi anyagot heti 1 órás magyar néprajzzal bővítve kellett tanítani. Az énekes alapra épített zenei műveltség fejlesztését szolgáló karénekre vonatkozóan úgy intézkedett a tanterv, hogy a 3—8. osztály növendékeiből gyermekkar, a líceum és tanítóképző intézet valamennyi osztályából énekkar alakítandó. Ez agyakorló általános iskolai gyermekkarral együtt mint nagy vegyes kar működik. Ezekre a különleges feladatokra és az egységes nevelés szempontjaira való tekintettel a minisztérium mind az általános iskolát, mind a líceumot és tanítóképző intézetet a szegedi tankerületi főigazgató közvetlen hatásköre alá rendelte azzal, hogy a gyakorló általános iskola személyi és dologi ügyeinek intézésébe az illetékes tanfelügyelőt is vonja be.

5 A minisztérium rendelkezéseit Gulyás György igazgató vezetésével gyors ütemben követték az énekiskola megindítása, benépesítése s a tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az énekiskola felvételi tájékoztatóját 1946. november 13-án küldték meg az ország különböző iskoláinak.

6 Az első zenei képességvizsgákat 1947. január 3—4-én, 20-án tartották. A növendékek elérhető maximális pontszáma 45 volt. A felvett 63 tanuló 90%-a 35—45 pontot teljesített.

7 Az első tantestületi értekezlet 1947. január 14-én került összehívásra.

8 A magyar zenepedagógia történetében először vette kezdetét énekes alapon a gyermekek általános és zenei nevelése, oktatása, képzése. A tanítás megkezdésével egyidőben megszervezték az énekkart. Lelkesen folytak az énekkari és színdarabpróbák. így a szorgalmas tanulás mellett élénk kulturális élet bontakozott ki. 1947. február 15-én az iskola hivatalos megnyitóján már szerepelt az énekkar. Az avató beszédet Nagy Miklós, a VKM államtitkára mondotta. 54