Rendezés

VIII. Intézetek, intézmények - Kis László: A Békés–tarhosi Énekiskola iratai, 1945–1954. • 1980. [LSZ 1980/1–2. 53-59. p.]

Kis László A BÉKÉS-TARHOSI ÉNEKISKOLA IRATAI 1945-1954 A felszabadulás utáni Magyarország fejlődése és a kulturális életben is kibontakozó megújulási törekvések az oktatás demokratizmusának a kiterjesztését szolgálták. Ennek eredményei közül kiemelkedő a Békés—Tarhoson szervezett „Országos Ének- és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet " s a vele kapcsolatos „Ének- Zenei Gyakorló Általános Iskola és Tanulóotthon", közismert nevén a Békés-tarhosi Állami Énekiskola létrehozása és az intézet 1946—1954 közötti munkája. Az iskola szervezése és működése Az iskola létesítésére Gulyás György, a debreceni Dóczi Tanítóképző Intézet ének-zene tanára (korábban bélmegyeri tanyai tanító) 1945. augusztus 3-án készített igen alapos tervezetet.

1 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium s főként Keresztury Dezső miniszter megalapozottnak és kivitelezhetőnek Ítélte az előterjesztést, s intézkedett, hogy vizsgálják meg az énekiskola létrehozásának feltételeit. Az iskola megvalósításához — Békéscsaba városával versenyben — Békés község képviselő-testülete is a legmesszebb menő áldozatokat vállalta. Az intézmény elhelyezésére felajánlotta a Békés külterületén levő tarhosi volt Wenckheim-kastélyt a hozzá tartozó 105 kat. hold ingatlannal. A község költségvetésének a terhére pedig vállalta az iskola létesítésével kapcsolatos valamennyi kötelezettséget.

2 Még ezek után sem volt zökkenőmentes az iskola beindítása. Békés vármegye törvényhatósági közgyűlésének 1946. szeptember 29-én Gyulán — az akkori megyeszékhelyen — kelt határozata azzal a megszorítással hagyta jóvá Békés község 1946. július 13-i határozatát, hogy a vállalt költségvetési kiadások csak a belügyminisztérium engedélyezése alapján használhatók fel.

3 Az elhúzódó egyeztetések következtében csak 1946. november 5-én Jcerült kiadásra a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 116 453/1946. számú IV. engedélye, amely Békés községben 1946. szeptember 1-i hatállyal „országos ének- és zenei szakirányú líceumot és tanítóképző intézetet " s vele kapcsolatban „ének- és zenei gyakorló általános iskolát" továbbá tanulóotthont szervezett. Ebben az engedélyben Békés község kötelezettségvállalásának ellenében a minisztériumi tárca terhére vállalta a személyi szükségletekről történő gondoskodást, s az intézetet és tanulóotthonát a szegedi tankerületi főigazgató felügyelete alá helyezte.4 Ezzel hivatalosan megszervezték az első magyar állami énekiskolát, Békés-Tarhoson. 53