Rendezés

Általános - Varga Endre: A proveniencia elve. • 1938. [LK 1938. 14-44. p.]

A PROVENIENGIA' ELVE 21 Az utóbbi típusnak talán legszélsőségesebb formája az a terv, melyet a magyar Országos Levéltár megszervezése ügyében összehívott ankét 1872. évi javaslata tartalmaz, E szerint a beszállítandó hatósági levéltárak anyaga nem az eredeti regisztratúra-keretekben, hanem ,,a nemzeti élet egyes ágazataí"-nak megfelelő, összesen 10 „főszak"-ba (mint belpolitika, külpolitika, jogügy, hadügy, nemzetgazdaság, közművelődós stb.) átcsoportosítva állíttatott volna fel.

11 A javaslat kivitelezése jóvátehetetlenül tönkretette volna az egyes állagok természetes struktúráját s a levéltár berendezését a hazai történetkutatás egykorú irányaihoz való alkalmazkodás változandó, efemer szempontjának rendelte volna alá, Szerencsére sem ez, sem a hasonló későbbi tervezetek

12 nem valósultak meg, mert amire az új intézmény annyira megizmosodott, hogy a szándékolt nagyszabású átalakításokra sor kerülhetett volna,a tárgyi elv háttérbeszorulásával a levéltárrendezésnek már más alapelvei jutottak uralomra,

13 A tárgyi elv hibái ugyanis (melyekről nemsokára bővebben lesz szó) magától értetődően előbb-utóbb mutatkozni kezdtek s még mielőtt az — mint fentebb láttuk — a század második felében legszélesebb elterjedését és legtúlzottabb alakját elérte, már megindult egy újabb fejlődés, mely wesen in Vergangenheit und Gegenwart, Areh, Zeitschr, III, 6. (1930). 10—11, stb, l.j Id. továbbá Jánossy ismertetését Galbraith (An introduetion to the use of the Public Records c.) munkájáról, Lev. Közl, XV. (1937.) 255. stb. L; Casanova i. m. 210,, 384—385,, 390, 1.; Linvald, Axel: Das Archivwesen Dänemarks. Arch. Zeitschr, III, 8. (1932.) 247. stb, 1.; Brulin, Hermán: Das schwedische Archivwesen, u. o, III, 5, (1929.) 157—160, 1,; Rosen, Ragnar: Das Archivwesen Finnlands. Korrespondenzblatt 77. (1929.) 249—255. hasáb; Erdmann, Carl: Vom Archivwesen Portugals, Arch. Zeitschr. III, 5, (1929,) 197,, 204—205, stb, 1, stb, (NB, Franciaországra Id. a 8. jegyzetet; egyébként v. ö. a 23. jegyzettel is), 11 A javaslatot („Az államlevéltári enquéte javaslata", a tagok aláírásával) egész terjedelmében közölve ld. Századok, 1873, 1—8. 1. V. ö, Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Lev. Közl. I, (1923.) 13—15, 1, 12 Az 1877, évi tervre s a levéltár Pauler-féle munkaprograramjára a század legvégén (melyek a beszállított hatósági levéltárak anyagát szintén nem regisztratúrák szerint, hanem időrendi és tárgyi alapon fő- és alosztályokra osztva akarták felállítani) ld. Pauler Gyula: A m, kir. Országos Levéltár, M, Könyvszemle, 1893, 128—129,1. 13 Az Orsz, Levéltár így — későn bekövetkezett felállításának köszönhetőleg — egyike maradt azon igen kevés európai nagyobb (központi) levéltáraknak, melyeknek anyaga ma is úgyszólván teljesen régi, szerves állapotában található.