Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

használat nincsen valamely uralkodó telekhez kapcsolva, sem meghatározott jogosult személyéhez kötve, hanem másra átruházhatók és az örökösre is átszállnak. Magyarországon az örökbérleti jogok a majorsági^zsellértelkek alakjában fordultak elő. Ezek olyan majorsági területek /földesúri szabad telkek/ voltak, amelyeket a volt földesúr 1848 előtt másoknak évenkénti szolgálmányok ellenében beépités /taksás házak/ vagy beültetés, megművelés /bérföldek/, esetleg másnemű haszonvétel végett engedett át. Az igy átengedett földek a volt földesúr, illetőleg jogutódai tulajdonában maradtak ugyan, de a használati jog a "zsellértM illette, bárkié lett is maga a telek tulajdona. Az ilyen majorsági zsellértelkek tulajdonát azonban a használatra jogosult birtokos az 1896: XXV". „te . szerint örökáron megválthatta, sőt a volt földesúr k±vánságára>köteles volt megváltani. Az osztrák ptkönyv szóhasználata szerint a telekkönyvben a földesurat a telek tulajdonosaként, a beépítésre jogosultat pedig a telek haszonélvezőjéül és a felülépitmény tulajdonosául jegyezték be /1854. jul. 23. rend. 56. §./. A helyszínelés után azonban a t-elekre és a felülepitmenyre sem külön jogokat szerezni, sem azokat elválasztani és külön jószágtestekké alakítani többé nem lehetett. Nincs azonban kizárva az olyan /szolgalomszerü/ épitményi jog alapitása, amely átruházható és amelyet ennélfogva meg is lehet terhelni; az ilyen jog azonban nem létesülhet osztott tulajdonként, hanem csak a dolgot terhelő idegen dologbeli jogként. Az átruházható dologi haszonvételi jog alapítását a birói gyakorlat csak azzal a korlátozással ismerte el, ha a jogviszonyt a felek naptár szerint meghatározott időtartamra kötik ki. A telken levő présházat és pincét sem lehet külön tulajdonul a telek tulajdonosától különböző személyre átruházni. Lehet^azonban idegen telken a telket terhelő épitményi jog alakjában - tehát határozott időre - pincejogot szerezni. Vannak egyébként idegen telek alá nyúló olyan pincék, amelyek külön önálló ingatlanok; ezek ti. a közutakra vagy más közterületre nyiló pincék, melyek nem a pince tulajdonosának ingatlanai alatt vannak s a telekkönyvbe külön jószágtestekként kerülnek bejegyzésre. Az ilyen önálló pincék olyan tárgyai a telekkönyvi jogszerzésnek, mint bármely más ingatlan. Telekkönyvi bekebelezésre kerül az ingatlant terhelő zálog- és jelzálogjog is. Zálogjog általában az olyan korlátolt dologi jog, amelynél fogva a hitelező, ha az adós nem teljesít, követelésére az evégből lekötött tárgyból /a zálogból/ szerezhet magának kielégítést. A zálogjog terhelhet minden dolgot: ingót vagy ingatlant. A dolgot terhelő zálog-605